A Nemzetközi Büntetőbíróság két, az ukrajnai orosz invázióval összefüggő háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyet tervez megnyitni, és több ember ellen elfogatóparancsot kiadni, a döntésről tudó, a nyilvánosság előtt nyilatkozni nem jogosult jelenlegi és volt tisztviselőkre hivatkozva. A New York Times amerikai lap szerint ezen ügyek jelentenék az első nemzetközi vádemelést az ukrajnai háború kezdete óta és az ICC speciális nyomozócsoportjainak több hónapos munkáját követően.
Az első ügy, amelyet az ICC megnyitni készül, ukrán gyermekek állítólagos orosz erők általi elrablásával kapcsolatos. A második a New York Times szerint, Oroszország „könyörtelen” célba vette az ukrajnai polgári infrastruktúrát, beleértve a vízellátást és a gáztartályokat.
Az ICC főügyésze, Karim Khan első lépésben egy előzetes döntéshozó testület elé terjeszti vádjait, akik eldöntik, hogy teljesülnek-e a jogi normák a letartóztatási parancs kiadásához, vagy a nyomozóknak további bizonyítékokra van-e szükségük.
A CNN megkeresésére a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatala azt válaszolta, hogy „nem kommentálják ezt a jelentést”.
Khan a múlt hónapban Ukrajnába látogatott, hogy megvizsgálja az áramellátás és más infrastruktúra elleni orosz támadásokat. A látogatás során újságíróknak nyilatkozva Khan elmondta: „Azt hiszem, egyértelműen látszik egy minta az ukrajnai villamosenergia-hálózatok elleni támadások számát, mértékét és kiterjedését illetően. És meg kell vizsgálnunk, hogy miért történik ez; legitim célpontok-e vagy sem; és hogy más okokból is célba vették-e őket.”
Nem ismerjük el ezt a bíróságot, nem ismerjük el ennek a bíróságnak a joghatóságát. Mi ezt gondoljuk erről
– nyilatkozta Dmitrij Peszkov újságíróknak kedden. Emlékeztetett rá, hogy évek óta sem ez, sem más nemzetközi intézmény nem vette a fáradságot, hogy foglalkozzon a polgári infrastruktúrának az ukrán „nacionalisták” általi lerombolásával, és a civilek legyilkolásával a Donyec-medencében. A Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (aláírta, de később visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá).
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016-ban egy rendeletet látott el kézjegyével, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé.
Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság „nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé”.
Borítókép: Orosz rakétatámadásban megsemmisült lakóház romjai között megy egy mentőtiszt a kelet-ukrajnai Kramatorszkban 2023. március 14-én. A támadás következtében legkevesebb egy ember életét vesztette, három pedig megsebesült (Fotó: MTI/EPA/Jevhen Honcsarenko)
