– Egyre feszültebbek a diplomáciai kapcsolatok Itália és Franciaország között. Giorgia Meloni miniszterelnökké választását követően Laurence Boone uniós ügyekért felelős francia államtitkár úgy fogalmazott, figyelemmel kísérik az olaszországi eseményeket, őrködni fognak a szabadság és emberi jogokat illetően. Mi az oka a francia fél bizalmatlanságának?
– Valójában több évtizede létezik egyfajta feszültség Franciaország és Olaszország között. Nemcsak egymás szomszédai vagyunk, hanem versenytársai is. A diplomáciai konfliktusok nem új keletűek, az Öt Csillag Mozgalom akkori vezetője, Luigi Di Maio 2019-ben a kormányellenes sárgamellényes mozgalom tagjaival találkozott Párizsban, amely igen irritálta a francia felet. A franciák, amikor csak tehetik, válaszolnak a korábbi provokációkra, ez történik most is. Bosszantó lehet számukra, hogy a három jobboldali párt koalíciójából született Giorgia Meloni vezette jobbközép kormány a választók nagy többségének támogatását élvezi, míg Emmanuel Macron balliberális vezető valójában megörökölte a választóbázisának nagy részét.
Mivel két ellentétes politikai világnézetet valló kormányról van szó, gyakran előfordulnak diplomáciai súrlódások.
Sajnálatos, hogy túl sok figyelem összpontosul a provokációkra, ahelyett, hogy a felek együttműködnének az igen összetett európai problémák megoldásában, amelyekkel külön képtelenek megküzdeni.
– Miért látja úgy Franciaország, hogy őrködnie kell Olaszország és kormánya felett?
– Kétségtelen, hogy a franciák számára kényelmes volt, amikor a baloldali Demokrata Párt vezette Itáliát, amely magasabb európai értékek miatt könnyen lemondott nemzeti érdekekről, olyan esetekben is, ha az hátrányosan érintette a helyi gazdaságot, az állampolgárokat. Minden bizonnyal zavaró az a tény, hogy jelenleg olyan kormány van hatalmon, amely nem enged a német vagy a francia nyomásgyakorlásnak. A fenti kijelentés valójában a gyengeség jele, mert azt érzékelteti, hogy tartanak attól, hogy az olasz kormány kiáll a nemzeti érdekekért, és akár súrlódások vagy konfliktus árán is megvédi álláspontját. Az azonban kétségtelen, hogy a jelenlegi konfliktus forrását képező migrációs krízis kizárólag közös európai összefogással oldható meg, az egész kontinens problémája.
– A közelmúltban diplomáciai feszültség forrása volt az is, hogy a francia kormány több tagja a migránsokkal szembeni embertelen bánásmóddal vádolta meg az olasz kormányt, miközben közismert, milyen eszközöket alkalmaznak az olasz–francia határszakaszon a bevándorlók visszatartására vagy kitoloncolására.
– Az európai baloldal előszeretettel alkalmaz kettős mércét, ez történik a migráció kérdésében is. Az illegális bevándorlás európai probléma, az érkezők többsége valójában Franciaországot tekinti úti céljának, különösen a Maghreb-országokból érkezők, a nyelv miatt is. Ez is azt tükrözi, hogy az európai tagországoknak közösen kell megfékeznie a migrációs nyomást, hiszen nemcsak Olaszországot érinti. A kritikák főként akkor fogalmazódnak meg, amikor az olasz kormány szigorító intézkedéseket vezet be. Itáliának sajnos tudomásul kell vennie, hogy önállóan kell megbirkóznia az egyre erőteljesebb migrációs krízissel, mivel mindeddig nem érkeztek biztató jelek az európai összefogásra. A Giorgia Meloni vezette kormány által javasolt, afrikai országok gazdaságát és biztonságát erősítő Mattei-terv megoldást jelenthetne a válsághelyzet kezelésére.
Ha kiindulási országokban lehetőség lenne a menedékkérelem benyújtására, akkor jelentősen csökkenhetne a Földközi-tengeren való átkelések mértéke, ennek következtében az emberkereskedők tevékenysége, és a nem kormányzati civil szervezetek mentési műveletére sem lenne szükség.
– Gérald Darmanin francia belügyminiszter a napokban kijelentette, Giorgia Meloni olasz kormányfő nem képes megoldani hazája migrációs problémáit.
– Nem arról van szó, hogy az olasz kormány alkalmatlan lenne a helyzet kezelésére, hanem arról, hogy az elmúlt hat hónapban Tunéziában megváltozott a belpolitikai helyzet. Az elmúlt hónapokban hatványosan megemelkedett a Tunéziából útra kelők száma, míg Líbiából mérsékeltebb számban érkeznek. Azt hiszem, a francia belügyminiszter jobban tenné, ha a sértő kritikák helyett inkább a tunéziai helyzet stabilitásán dolgozna.
