Az Európai Központ Bank óva inti Brüsszelt attól, hogy a tagállamokban zárolt orosz vagyonból egy centet is kérjen azért, hogy Ukrajnának küldhesse – írja a Mandiner.
A szankciók részeként külföldön zárolt orosz jegybanki és magánvagyonok folyamatosan éberen tartják az ukrán vezetés figyelmét.
Zelenszkij mindent bevet, hogy rábeszélje az országokat a pénz elkobzására és Ukrajnába küldésére, igyekezete azonban eddig eredménytelen maradt.
A nemzetközi jog a lehető legszigorúbban védi a szankciók által befagyasztott összegeket, a folyamat lényege az, hogy a büntetett állam – amennyiben végrehajtja, amit követelnek tőle – visszakaphassa pénzét.
A Mandiner arról ír, hogy az ötlet az Egyesült Államokban is kezd újra terítékre kerülni. Az amerikai közvélemény Ukrajna iránti lelkesedése a romló gazdasági mutatókkal párhuzamosan csökken, és egyre többen határolódnak el Biden vég nélküli háborús finanszírozásától. A demokraták és a republikánusok a napokban konszenzusos megállapodással úgy döntöttek, hogy valamilyen úton-módon lehetőséget teremtenek az Egyesült Államokban zárolt orosz vagyonok felhasználásra Ukrajna javára – ezzel hallgattatva el a kritikus hangokat, amelyek szerint a saját házat, hazát kellene előbb rendbe tenni anyagilag, csak aztán ontani a dollármilliárdok tucatjait Ukrajnára.
Egyelőre csak tervről van szó, Janet Yellen pénzügyminiszter többször figyelmeztette a hangoskodókat, hogy
az orosz pénzek einstandolására nincs jogi lehetőség, de ha teremtenének is, annak nagyon súlyos következményei lennének a globális pénzpiacokra és kereskedelemre nézve.
Itt lép be a történetbe az Európai Központi Bank. Brüsszel az USA-nál jóval vehemensebben és átgondolatlanabbul kezdett foglalkozni a befagyasztott orosz vagyonok felhasználhatóságával.
Az Európai Unió lázas ötletelése a zárolt orosz pénzösszegek elköltéséről össze sem hasonlítható a washingtoni agymunkával.
A Mandiner úgy írja, a háború kezdete óta vadabbnál vadabb fantáziák merültek fel, miként lehetne a nemzetközi jogot kijátszva elkobozni az orosz központi bank és a szankciókkal sújtott magánszemélyek tagállamokban ragadt vagyonát.
Az ötletek a teljes elkobzástól egészen a vagyon újbóli befektetéséig terjedtek,
jelenleg azt vizsgálják, hogy az utóbbiból mi a megvalósítható, és hogyan lehetne a kamatnyereséget átjátszani Kijevnek.
Az EKB nem moralizál, nem érzelmi és pláne nem propagandaelvárásoknak megfelelően viszonyul a háborúhoz. Elsődleges feladata ebben az esetben az euró védelme, márpedig most úgy véli, hogy az veszélyben van.
Mint arra rámutatott: ha az EU tagállamai Brüsszel elvárásának megfelelően elkezdik a zárolt orosz vagyon kamatait Kijevnek átutalni, annak nagyon komoly következményei lehetnek a globális pénzügyi bizalomra nézve.
