Az Európai Központ Bank óva inti Brüsszelt attól, hogy a tagállamokban zárolt orosz vagyonból egy centet is kérjen azért, hogy Ukrajnának küldhesse – írja a Mandiner.
A szankciók részeként külföldön zárolt orosz jegybanki és magánvagyonok folyamatosan éberen tartják az ukrán vezetés figyelmét.
Zelenszkij mindent bevet, hogy rábeszélje az országokat a pénz elkobzására és Ukrajnába küldésére, igyekezete azonban eddig eredménytelen maradt.
A nemzetközi jog a lehető legszigorúbban védi a szankciók által befagyasztott összegeket, a folyamat lényege az, hogy a büntetett állam – amennyiben végrehajtja, amit követelnek tőle – visszakaphassa pénzét.
A Mandiner arról ír, hogy az ötlet az Egyesült Államokban is kezd újra terítékre kerülni. Az amerikai közvélemény Ukrajna iránti lelkesedése a romló gazdasági mutatókkal párhuzamosan csökken, és egyre többen határolódnak el Biden vég nélküli háborús finanszírozásától. A demokraták és a republikánusok a napokban konszenzusos megállapodással úgy döntöttek, hogy valamilyen úton-módon lehetőséget teremtenek az Egyesült Államokban zárolt orosz vagyonok felhasználásra Ukrajna javára – ezzel hallgattatva el a kritikus hangokat, amelyek szerint a saját házat, hazát kellene előbb rendbe tenni anyagilag, csak aztán ontani a dollármilliárdok tucatjait Ukrajnára.
Egyelőre csak tervről van szó, Janet Yellen pénzügyminiszter többször figyelmeztette a hangoskodókat, hogy
az orosz pénzek einstandolására nincs jogi lehetőség, de ha teremtenének is, annak nagyon súlyos következményei lennének a globális pénzpiacokra és kereskedelemre nézve.
Itt lép be a történetbe az Európai Központi Bank. Brüsszel az USA-nál jóval vehemensebben és átgondolatlanabbul kezdett foglalkozni a befagyasztott orosz vagyonok felhasználhatóságával.
Az Európai Unió lázas ötletelése a zárolt orosz pénzösszegek elköltéséről össze sem hasonlítható a washingtoni agymunkával.
A Mandiner úgy írja, a háború kezdete óta vadabbnál vadabb fantáziák merültek fel, miként lehetne a nemzetközi jogot kijátszva elkobozni az orosz központi bank és a szankciókkal sújtott magánszemélyek tagállamokban ragadt vagyonát.
Az ötletek a teljes elkobzástól egészen a vagyon újbóli befektetéséig terjedtek,
jelenleg azt vizsgálják, hogy az utóbbiból mi a megvalósítható, és hogyan lehetne a kamatnyereséget átjátszani Kijevnek.
Az EKB nem moralizál, nem érzelmi és pláne nem propagandaelvárásoknak megfelelően viszonyul a háborúhoz. Elsődleges feladata ebben az esetben az euró védelme, márpedig most úgy véli, hogy az veszélyben van.
Mint arra rámutatott: ha az EU tagállamai Brüsszel elvárásának megfelelően elkezdik a zárolt orosz vagyon kamatait Kijevnek átutalni, annak nagyon komoly következményei lehetnek a globális pénzügyi bizalomra nézve.
Európa el tudja kerülni a hasonló bizalomvesztést, az eurót pedig továbbra is stabil és biztonságos eszköznek tekinthetik a globális piacokon.
A Financial Times szerint Christine Lagardék figyelmeztetése annak szól, hogy egy ilyen tendencia arra fogja ösztönözni az országok jegybankjait, hogy tartalékaikat diverzifikálják, és hátat fordítsanak az eurónak, vagyis máshol helyezzék el országuk külföldön lévő állami vagyonát.
Az Európai Unió jelenleg a belga székhelyű, több tagállamot is kiszolgáló Euroclear vagyonkezelőre összpontosít. Az értéktárban összesen 196,6 milliárd eurós orosz vagyon hever, az összeg pedig egyre gyarapodik, mivel az Euroclear a lejáró kötvények összegét – miután azt nem adhatja át jogos tulajdonosának – a piacok mozgásban tartása miatt újra befekteti. Az ebből származó nyereség (a terv szerint egy arra kivetett kötelező közvetlen hozzájárulás formájában) egy részét küldené Brüsszel Ukrajnának, és ez volt az, ami ellen az EKB határozottan tiltakozni kezdett.
A terv azonban nem csak az Európai Központi Banknak nem tetszik. Több tagállam is súlyos aggályait fejezte ki a trükkel kapcsolatban, pontosan a bank aggályait fogalmazva meg. Az ellenzők szerint az euró mint globális valuta kerülhet veszélybe, ha az uniós pénzügyi struktúrákba vetett bizalom az ilyen ötletelésnek köszönhetően elenyészik. „Mindenki egyetért abban, hogy erkölcsileg ez lenne a helyes döntés. Ám a kivitelezése nagyon nehéz. Senki nem írhatja felül a jogot” – fogalmazott a Financial Timesnak egy EU-s diplomata.
Sem az Euroclear, sem a belga kormány, sem az Európai Bizottság nem volt hajlandó kommentálni a lap értesüléseit – írja a Mandiner.
Borítókép: Christine Lagarde (Fotó: AFP/DPA/Christina Sabrowsky)
