A Financial Times amerikai napilapnak adott interjújában Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter elmondta: nem valószínű, hogy meghosszabbítják az Európát ellátó ötéves tranzitszerződés hatályát annak jövő év végi lejártával. A lap kérdésére, miszerint hajlandó lenne-e Ukrajna újratárgyalni a megállapodást Moszkvával a tavalyi inváziót követően, Haluscsenko így válaszolt:
Tényleg nem tudom elképzelni, hogy kétoldalúan hogyan lehetne [újratárgyalni a megállapodást]. Annyit elmondhatok, hogy felkészítjük a rendszerünket a szállítások csökkentésére.
Moszkva tavalyi döntése, miszerint csökkenti az Európába irányuló gázszállításokat, energiaválságot váltott ki, ami felerősítette az inflációt és megemelte a megélhetési költségeket az egész kontinensen. Az Ukrajnán áthaladó vezeték egyike annak a kettőnek, amely továbbra is szállít gázt, bár csökkentett mennyiségben.
Az ICIS energetikai tanácsadó cég adatai szerint Ausztria májusban gázimportjának mintegy felét az Ukrajnán keresztül érkező orosz gázból nyerte, míg Szlovákiában ez az érték 95 százalék volt.
Az ukrán energiaügyi miniszter szerint Európa viszonylag jól felkészült az orosz gáz kiesésére, mivel a kereslet csökkentésével és alternatív importtermékek, például cseppfolyósított földgáz beszerzésével már alkalmazkodott a hasonló csökkentésekhez.
Ha az ukrán tranzitútvonal végleg leáll, a Török Áramlat marad az egyetlen vezeték, amely oroszt gázt szállít Európába. Többek között Magyarországra is ezen az úton jut el a gáz. A Török Áramlat jelenleg az európai gázimport alig három százalékát teszi ki.
A tranzitszerződést már 2019-ben is csak az utolsó pillanatban, uniós politikusok közvetítésével sikerült megújítani, most azonban nem látnak valószínűnek egy hasonló megoldást az elemzők, tekintetve, hogy Nyugaton a Moszkvával történő bármilyen tárgyalás rossz, szinte bűnnek számít.
Az Európai Bizottság nem kívánt nyilatkozni arról, hogy megpróbál-e tárgyalásokat kezdeményezni Oroszországgal a szerződés megújításáról.
A globális gázpiacok szűkössége miatt a szállítás akár csak kis százalékának kiesése is növelheti az árakat az egész kontinensen, még akkor is, ha a katari és az amerikai nagyprojektek elindításával 2025-től várhatóan gyorsan nőni fog az LNG-kínálat.
A hónap elején Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy a gáztranzit-megállapodás meghosszabbításának elmaradása „csapást mérne” az EU-ra, Ukrajna pedig „lábon lőné magát a tranzitból származó osztalékok elvesztésével”.
Az európai gázárak 2022-ben több mint tízszeresükre emelkedtek, elérve a hordónkénti közel 600 dolláros olajárat, de azóta meredeken csökkentek. Az irányadó TTF-szerződés megawattóránként körülbelül 40 euróra esett vissza, ami közel kilencvenszázalékos csökkenés a tavaly augusztusi csúcsértékhez képest.
A jelenleg érvényes megállapodás értelmében az orosz állami tulajdonú Gazprom energetikai cég vállalta, hogy 2020-ban legalább 65 milliárd köbméter gázt, 2021 és 2024 között pedig évi negyvenmilliárd köbmétert küld az ukrán vezetéken keresztül, ami hétmilliárd dollár tranzitdíjat biztosított volna az országnak.
Oroszország azonban jelenleg csak mintegy 12 milliárd köbméter/év mennyiséget szállít, és Kijev azt állítja, hogy Moszkva nem fizeti ki a teljes tranzitdíjat, holott a szerződés szerint erre köteles lenne, függetlenül attól, hogy a megállapodás szerinti gázmennyiséget szállítják-e.
Az OMV, Ausztria egyik legnagyobb energetikai vállalata azt mondta, hogy „orosz gáz nélkül is képes lesz ellátni fogyasztóit”, mivel a tavalyi ukrajnai invázió óta megtette az ehhez szükséges előkészületeket.
Ha a szerződés érvényét veszti, a Gazprom technikailag még mindig küldhetne gázt Ukrajnán keresztül, ha kapacitást foglalna le az európai szabályok szerint a gázszállító rendszerüzemeltető által kötelezően megtartandó árveréseken.
Nehéz elképzelni, hogyan lehet megújítani egy olyan szerződést, amelyről egyik fél sem gondolja, hogy a másik betartotta, pláne a két fél közötti háború közepén
− mondta Laurent Ruseckas, az S&P Global Commodity Insights elemzője. „Elméletileg azonban a gáz továbbra is jöhetne, ha az európai vásárlók igényt tartanak rá, és Oroszország hajlandó küldeni” − tette hozzá a szakértő.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Joe Klamar / AFP)
