A Norvégia, Svédország, Finnország sarkvidéki területein és Oroszország északnyugati részében élő, több évezreden át rénszarvastenyésztéssel, vadászattal, halászattal és gyűjtögetéssel foglalkozó, az uráli nyelvcsaládba tartozó finnugor nyelveket beszélő lakosok, a számik a megalázó gyarmatosítás következményeinek estek áldozatul.
A „bizottság az igazságért és a megbékélésért” elnevezésű testületet 2018-ban állították fel a norvég parlamentben. Feladata a Norvégia északi sarkkörön túli részén élő őshonos népekkel kapcsolatos politikák tanulmányozása.
A bizottság csütörtökön közzétette az ezekből a népektől származó, több mint 760 ember meghallgatása alapján levont következtetései egy részét.
Az az igazság, hogy Norvégiának nincs mivel büszkélkednie a kisebbségekkel való bánásmóddal kapcsolatos történelmével
− jelentette ki Dagfin Hrybrlten, a bizottság elnöke.
A számik által átélt számos igazságtalanság a nagyközönség előtt feltehetően kevéssé ismert − mondta a bizottsági elnök.
A jelentés bírálja a hatóságok által az őshonos népek asszimilálása érdekében a hatóságok által végrehajtott „norvégizálási” politikát. Mintegy egy évszázadon át, az 1850-es évektől a hatóságok csak a norvég nyelv használatát engedélyezték az ország területén.
Emiatt − mutatott rá a bizottság elnöke − sokan lemondtak az eredeti nyelvükről, a norvégot választották, és a számi és más kisebbségi nyelvek a kihalás szélén vannak.
A bizottságot azért hozták létre, mert a képviselők úgy ítélték meg, hogy Norvégia nem tette meg a szükséges lépéseket az őshonos népei védelmében − emlékeztetett Masud Gharahkhani házelnök, aki szerint ez mára súlyos megerősítést nyert.
A szomszédos Svédországban hasonló „igazság bizottságot” hoztak létre.
Február óta gyűjtik a szakértők a skandináv sarkvidék számi lakosainak tanúvallomásait az őshonos nép által évszázadok által elszenvedett nép megpróbáltatásainak feltérképezésére.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)
