Hétvégén nyolcadik alkalommal vonultak utcára az emberek Szerbia több városában, hogy az erőszak ellen tüntessenek. Mint ismeretes, május elején azért vonultak fel először, mert két nap alatt két tömegmészárlás is történt az országban. Azóta minden hétvégén több tízezer ember vonult fel békésen. A tüntetést ezúttal Belgrádon kívül tíz másik városban is megtartották és további kiterjesztésüket helyezték kilátásba. Belgrádban a parlament épülete előtt gyűltek össze, onnan egy autópályáig vonultak, amit valamivel több mint egy órára le is zártak. A tüntetésen több ellenzéki párt vezetői és képviselői is részt vettek.
Ez is azt mutatja, az ellenzék próbálja kihasználni a helyzetet. A felszólalók pedig többnyire azt hangsúlyozták, nem állnak le, amíg nem teljesítik követeléseiket.
Az állami médiát a hírek elferdítésével vádolták, ezért a vezetőség lemondását követelik. Az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) tanácstagjainak leváltása, a valóságshow-k, valamint az erkölcstelenséget, agressziót és erőszakot népszerűsítő műsorok megszüntetése, az újságírói kódexet megszegő, erőszakot népszerűsítő nyomtatott sajtótermékek betiltása, Bratiszlav Gasics belügyminiszter és Alekszandar Vulin, a titkosszolgálat vezetőjének leváltását is követelték ezúttal is. Vucsics elnököt szintén lemondásra, távozásra szólították fel transzparenseiken. Az elnök pedig korábban kifejezte tárgyalási készségét. Az ellenzék viszont elutasítja, hogy bármiről is tárgyaljon a szerb elnökkel, amíg az nem teljesíti a tüntetéseken elhangzott követeléseket. Előre hozott választásokat viszont nem követeltek – noha az elnök többször is említette, hogy ha azt szeretnék, lesz voksolás. Így ez viszont azt jelenti, választások nélkül szeretnének hatalomra kerülni, szakértői kormány megalakításának szükségességéről beszélnek.
Késlekedik az össznépi mozgalom
Vucsics elnök még májusban a szerb parlament előtt megrendezett nagygyűlésen bejelentette egy össznépi mozgalom megalapítását. Akkor azt mondta, Vid napjáig megalakul ez a pártok felett álló mozgalom. A Vidovdan vagy Szent Vitus napja a szerb ortodox egyház egyik legnagyobb ünnepe. Időpontja a Gergely-naptár szerint június 28. A köztársasági elnök vasárnap azonban azt közölte, az általa szorgalmazott Népi Mozgalom az Államért elnevezésű tömörülés megalakulása mégsem Vid napján lesz. Azon a napon csak egy kiáltványt tesznek közzé, minden egyebet szeptemberre halasztottak.
Ez jó eséllyel azt jelentheti, hogy addig valószínűleg a sokat emlegetett előre hozott választások kiírására sem kerül majd sor.
A megmozdulások viszont várhatóan heti rendszerességgel folytatódnak. Sokan vélik úgy, hogy külföldről is támogatást kapnak a szervezői. A nyugati médiumok általában úgy számolnak be az eseményekről, hogy baloldali, liberális, illetve európai irányultságú erők vonulnak fel változásokat követelve. A felvonulók között viszont valójában vannak olyan szélsőjobboldali erők képviselői is, akik Moszkvával fűznék szorosabbra a kapcsolatokat, arra szólítanak fel, hogy fel kell függeszteni az EU-s csatlakozási folyamatot, illetve a koszovói helyzettel kapcsolatos tárgyalásokat is.
Nem csak belülről érkezik nyomás
A szerb elnöknek és az aktuális hatalomnak azonban nem csak az eszkalálódó belpolitikai válsággal, hanem több más, fokozódó krízishelyzettel is szembe kell néznie. A koszovói helyzet ugyanis ismét feszültté vált. Egy hónappal ezelőtt Észak-Koszovóban önkormányzati épületeket zártak körbe az ott élő szerbek. Előtte ugyanis bojkottálták az önkormányzati választásokat, aminek eredményeképpen négy százalék alatti támogatottsággal választottak meg nem szerb tisztségviselőket a többségében szerbek lakta községekben. Vucsics szerint a játék arra megy ki, hogy Albin Kurti koszovói kormányfő háborút akar, miközben nem akarja megalakítani a még 2014-ben egy megállapodásban bevállalt Szerb Községek Közösségét Koszovóban, ami a szerbek egyfajta autonómiáját szavatolná.
Vucsics szerint Kurti feszültséget szít, háborúba akarja rángatni Szerbiát, azt szeretné, ha fegyveres konfliktus alakulna ki a szerbek és a NATO-erők között.
Rámutatott, hogy Szerbiának most óvatosnak kell lennie, azt is hozzátette, nem biztos benne, hogy a feszültség már elérte a tetőpontját.
Koszovóban továbbra is feszült a helyzet, jóformán naponta tartóztatnak le újabb szerb nemzetiségű polgárokat különféle államellenes tevékenységek vádjával. A szerb elnök és a koszovói miniszterelnök némi huzavonát követően a múlt héten Brüsszelben, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyaltak is, egymással azonban nem. A szerb elnök a koszovói szerbek letartóztatása ellen tiltakozott, Kurti pedig a három koszovói rendőr állítólagos elrablása ellen – akiket azóta egyébként már szabadon engedtek. Érdekes fejleménynek tekinthető, hogy a koszovói miniszterelnök ezt megelőzően Ferenc pápánál járt. A koszovói kormányközlemény szerint Kurti szimbolikus jelentőséget tanúsított annak, hogy a pápa az év leghosszabb napjának délelőttjén fogadta őt, és nagyon örült a kedves vendéglátásnak. A szerb elnök a találkozót követően csak szűkszavú nyilatkozatokat adott. Ezekben ismét rámutatott, hogy Albin Kurti rezsimje már két-három éve azon dolgozik, hogy letartóztassa, megfélemlítse és elűzze a szerbeket a szülőföldjükről.
Borítókép: Szerbia az erőszak ellen jelentésű felirattal ellátott transzparenst visznek tüntetők Belgrádban 2023. május 8-án (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)
