Egyre növekvő külső és belső nyomás Belgrádon

Szerbiában folyamatosak az erőszakellenes tüntetések, amelyeknek kormányellenes vonzata is van, emellett a koszovói feszültségeket is rendezni kellene.

Belgrád, 2023. május 8. Szerbia az erõszak ellen jelentésû felirattal ellátott transzparenst visznek tüntetõk Belgrádban 2023. május 8-án. A hónap elején, két egymást követõ napon, elõbb egy belgrádi iskolában egy tanuló nyolc diákot és egy biztonsági õrt megölt, majd két, Belgrádtól mintegy 50 kilométerre délre fekvõ faluban egy 20 éves férfi gépkarabéllyal válogatás nélkül tüzelt, és nyolc embert agyonlõtt. A két támadó összesen huszonegy embert megsebesített. MTI/EPA/Andrej Cukic Fotó: Andrej Cukic

Nem csak belülről érkezik nyomás

A szerb elnöknek és az aktuális hatalomnak azonban nem csak az eszkalálódó belpolitikai válsággal, hanem több más, fokozódó krízishelyzettel is szembe kell néznie. A koszovói helyzet ugyanis ismét feszültté vált. Egy hónappal ezelőtt Észak-Koszovóban önkormányzati épületeket zártak körbe az ott élő szerbek. Előtte ugyanis bojkottálták az önkormányzati választásokat, aminek eredményeképpen négy százalék alatti támogatottsággal választottak meg nem szerb tisztségviselőket a többségében szerbek lakta községekben. Vucsics szerint a játék arra megy ki, hogy Albin Kurti koszovói kormányfő háborút akar, miközben nem akarja megalakítani a még 2014-ben egy megállapodásban bevállalt Szerb Községek Közösségét Koszovóban, ami a szerbek egyfajta autonómiáját szavatolná. 

Vucsics szerint Kurti feszültséget szít, háborúba akarja rángatni Szerbiát, azt szeretné, ha fegyveres konfliktus alakulna ki a szerbek és a NATO-erők között. 

Rámutatott, hogy Szerbiának most óvatosnak kell lennie, azt is hozzátette, nem biztos benne, hogy a feszültség már elérte a tetőpontját. 

Koszovóban továbbra is feszült a helyzet, jóformán naponta tartóztatnak le újabb szerb nemzetiségű polgárokat különféle államellenes tevékenységek vádjával. A szerb elnök és a koszovói miniszterelnök némi huzavonát követően a múlt héten Brüsszelben, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyaltak is, egymással azonban nem. A szerb elnök a koszovói szerbek letartóztatása ellen tiltakozott, Kurti pedig a három koszovói rendőr állítólagos elrablása ellen – akiket azóta egyébként már szabadon engedtek. Érdekes fejleménynek tekinthető, hogy a koszovói miniszterelnök ezt megelőzően Ferenc pápánál járt. A koszovói kormányközlemény szerint Kurti szimbolikus jelentőséget tanúsított annak, hogy a pápa az év leghosszabb napjának délelőttjén fogadta őt, és nagyon örült a kedves vendéglátásnak. A szerb elnök a találkozót követően csak szűkszavú nyilatkozatokat adott. Ezekben ismét rámutatott, hogy Albin Kurti rezsimje már két-három éve azon dolgozik, hogy letartóztassa, megfélemlítse és elűzze a szerbeket a szülőföldjükről.

Borítókép: Szerbia az erőszak ellen jelentésű felirattal ellátott transzparenst visznek tüntetők Belgrádban 2023. május 8-án (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)