– Vártuk a Herszonból érkező menekülteket, mindenki szeretett volna segíteni az elhelyezésükben, ellátásukban − idézte fel lapunk megkeresésére egy Mikolajivban élő magyar nemzetiségű nő a Nova Kahovka-i gát felrobbantásának napját. A víztározó megrongálódását követően ezreket kellett evakuálni a térségből, mivel a Dnyeper vízszintjének folyamatos emelkedése miatt árvíz sújtotta a területeket.
Nagy részük tovább ment Odesszába, de sokan maradtak itt is. Mi is segítettünk nekik, élelmiszert biztosítottunk számukra
− folytatta. Hozzátette, Mikolajivban már biztonságos a helyzet, csökkent a víz szintje.
A hölgy elmondta, az Ökumenikus Segélyszervezet szinte elsőként érkezett Mikolajivba és az árvíz sújtotta térségbe, hogy segítsen a bajbajutottakon. Mint mondta, az általuk ideszállított segélycsomagokat helyi szervezetekkel együttműködve két-három nap alatt eljuttatták a rászorulóknak.
Hozzátette: Mikolajivnak kiemelten fontos szerepe van a jelenlegi helyzetben, hiszen innen indulnak útnak a mentőalakulatok az árvíz sújtotta területekre.
Már csend van
− Nagyon sokat bombáztak minket, tíz hónap alatt minden nap, minden éjszaka − mesélt a hölgy a háború kirobbanását követő időszakról. Mikolajiv Ukrajna délnyugati részén fekszik, alig 70 kilométerre az orosz kézen lévő Herszon városától. Hozzátette: most már viszonylagos csend van, azonban éjszakánként még mindig hallják a város felett átsuhanó rakétákat, öngyilkos drónokat, melyek Odessza irányába szállnak.
Egész éjszaka nem aludtunk. Így vagyunk ilyenkor mindig, várunk
− fogalmazott.
Magyarok Ukrajna mélyén
Amikor az ukrajnai magyar kisebbségről beszélünk általában mindenkinek Kárpátalja jut eszébe, ugyanakkor − ahogy ez a példa is jól mutatja − máshol is élnek magyar közösségek.
A háború előtt körülbelül negyven család élt itt, mintegy százhúszan lehettünk
− magyarázta kérdésünkre válaszolva a hölgy, majd hozzátette, azóta már néhányan elmentek, vagy Odesszába, vagy Magyarországra. Nem kételkedik azonban abban, hogy amint a háborúnak vége, úgy ők is visszafognak térni. − Nagyon régóta él itt egy összetartó magyar közösség − mesélte. Hozzátette: jelenleg éppen azon dolgoznak, hogy nyissanak egy magyar házat, ahol összejöveteleiket tudják tartani. Az épület már meg is van, már csak fel kell újítani, amihez − ahogy mondta − Magyarország segítségét is várják és biztosak benne, hogy meg is fogják kapni.
Kérdésünkre, hogy a közösség tapasztalt-e bármilyen magyarellenességet a háború kitörése óta azt felelte, hogy ilyenre nem volt példa.
Itt mindenki együtt van, összetartozunk. Mikolajivban rengeteg nemzetiség él, mindenki nagyon jóban van egymással
− nyomatékosított.
