Magyarország biztonságának az erős nemzeti haderő és egy erős NATO a garanciája − jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf a NATO védelmi miniszterek pénteki brüsszeli találkozóját követően az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
A magyar tárcavezető elmondta: a brüsszeli találkozó legfontosabb célja az utolsó simítás volt az észak-atlanti szervezet új stratégiájának előkészítésében a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előtt.
Emlékeztetett: egy évvel ezelőtt Madridban döntés született a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, és új időszámítás kezdődött az elrettentés és a kollektív védelem terén is. Magyarország e tekintetben jól teljesített, a területén létrejött többnemzetiségű harccsoport és a Székesfehérvárra telepített többnemzetiségű hadosztály-parancsnokság is jelzi az ország elkötelezettségét a szövetség mellett − húzta alá.
Magyarország továbbra is kiveszi a részét a feladatokból, egyúttal támogatja a közös megoldásokat
− emelte ki a honvédelmi miniszter, aki példaként a transzatlanti és európai védelmi ipari bázis megerősítésére tett erőfeszítéseket említette, amelyek összhangban állnak a magyar védelmi ipar megszilárdítását célzó kormányzati szándékkal.
A keleti szárny megerősítése mellett azonban a délről és más irányokból érkező fenyegetéseket sem szabad figyelmen kívül hagyni
− mutatott rá. Magyarországnak az ukrajnai háború szomszédságában lévő országként és a balkáni migrációs útvonalon a déli határait érő fenyegetés miatt kell védenie magát amellett, hogy elkötelezett NATO-szövetségesként részt vesz a közös védelmi feladatok ellátásában − tette hozzá.
„Ennek szellemében veszünk részt jelentős, a harmadik legnagyobb kontingenssel a NATO legnagyobb szárazföldi missziójában, a koszovói KFOR-ban” − fogalmazott.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf Ukrajnával kapcsolatban leszögezte:
Magyarország álláspontja változatlan, továbbra sem küld halált okozó eszközöket Ukrajnába. Kiáll az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások mellett, és történelme legnagyobb humanitárius akciója keretében segíti Ukrajnát és a háború elől menekülőket.
A háborút illetően hozzátette: sajnos továbbra sem zárható ki semmilyen forgatókönyv, ezért az eszkaláció veszélyének csökkentésére kell törekedni.
„Fontos, hogy a NATO továbbra sem részese a konfliktusnak, de minden eshetőségre számítva kiemelten kell kezelnie a nukleáris elrettentés kérdését” − fogalmazott.
A NATO és Ukrajna jövőbeni kapcsolatait illetően Magyarország továbbra is támogatja a NATO nyitott ajtók politikáját, egy háborúban álló ország esetében azonban a csatlakozás napirendre kerülése nem lehetséges
− hangoztatta. A miniszter végezetül hozzátette: ez alkalommal is kérte Ukrajnát, hogy tegyen eleget a tagsághoz tett vállalásainak, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek jogaira.
A NATO-szövetségesek egyetértenek abban, hogy Ukrajna az elmúlt évtizedben közelebb került a csatlakozáshoz, ezért szövetségünk ajtaja nyitva áll előtte − jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár pénteken Brüsszelben. Stoltenberg a szövetség védelmi minisztereinek találkozóját lezáró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a tagságról maga Ukrajna fog dönteni, és Oroszországnak nem lesz lehetősége ezt megakadályozni.
„Nem tudjuk, mikor ér véget ez a háború, de amint befejeződik, olyan keretet kell létrehoznunk, amely garantálja Ukrajna biztonságát” − emelte ki.
Mint mondta, a szövetség egy NATO–Ukrajna Tanács nevű formáció létrehozásán dolgozik, amely egyenrangú partnerséget nyújt Kijevnek a szervezetben a biztonsági kérdésekkel kapcsolatos döntésekben. Hozzátette, hogy a közelgő vilniusi csúcstalálkozón az új tanács első ülését Volodomir Zelenszkij ukrán elnök részvételével szeretnék megtartani.
A NATO-tagállamok közel vannak ahhoz, hogy megállapodjanak egy új közös védelmi tervben. „A vilniusi csúcstalálkozón lépéseket fogunk tenni védelmünk további erősítésére. A hidegháború óta először teljes mértékben összekapcsoljuk kollektív védelmünk tervezését haderőink, képességeink, valamint a parancsnokság és az irányítás tervezésével” − jelentette be.
Stoltenberg kitért arra, hogy összeült a szövetség nukleáris tervezési csoportja, megvitatandó a jelenlegi biztonsági környezet nukleáris vonatkozásait és a NATO nukleáris elrettentő erejének folyamatos frissítését.
Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy Oroszország atomfegyvereket tervez telepíteni Fehéroroszországba, hogy Irán és Észak-Korea folytatja nukleáris és rakétafejlesztési programját, valamint hogy Kína sem áll meg a nukleáris fejlesztésben.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a közös védelembe való pénzügyi befektetés „most fontosabb, mint bármikor korábban”, és azt kérte a NATO-tagállamoktól, hogy áldozzanak többet a védelmi beruházásokra.
A tagállami GDP két százalékának megfelelő költségvetési összeg befektetése a védelembe már nem a plafon, hanem az alsó határ – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.
Borítókép: A NATO védelmi minisztereinek találkozója a szervezet brüsszeli székházában (Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo)