Oroszországban országszerte készültséget rendeltek el Prigozsin fenyegető videója után, amelyben gyakorlatilag katonai puccsot hirdetett, bár ő maga ragaszkodik ahhoz, hogy amit tesz, az valójában egy „igazságmenet”. A Wagner-csoport, hivatalos nevén Wagner PMC, katonai magáncégként jellemzi magát.
A Wagner-csoportot először 2014-ben azonosították, amikor az oroszbarát szeparatista erőket támogatta Kelet-Ukrajnában.
Akkoriban egy titkos szervezet volt, amely főként Afrikában és a Közel-Keleten tevékenykedett, és a feltételezések szerint mindössze 5000 harcosa volt,
többnyire az orosz elit ezredek és különleges erők veteránjai. A szervezet 2022-ben kezdett el nagy számban toborozni, miután a Wagner-csoport is harcolni kezdett az ukrajnai háborúban.
Azóta azonban jelentősen megnőtt a magánhadsereg létszáma, a brit védelmi minisztérium információi szerint Jevgenyij Viktorovics Prigozsin, az amerikai nemzetbiztonsági tanács adatai szerint Wagner ukrajnai csapatainak mintegy 80 százalékát egykori rabokból toborozták, hívta fel rá a figyelmet az Origó.
Annak ellenére, hogy hivatalosan tilos a magánhadseregek fenntartása Oroszországban, Prigozsin nyíltan toborozhatott orosz városokban, óriásplakátokon hirdette a Wagner-csoportot, amit az orosz médiában hazafias szervezetként nevezett meg.
Hatalmas sikerek a Wagner révén
Az ukrajnai háború tavaly februári kitörése óta harcolt a Wagner-csoport a posztszovjet országban, nagyban hozzájárulva az orosz sikerekhez. Becslések szerint Prigozsin húszezer zsoldosát áldozta fel a kelet-ukrajnai Bahmut városáért, melyet a háború egyik legvéresebb csatájaként tartanak számon a szakértők. A település bevétele után az orosz haderőnek adták át Bahmutot, majd június elején Moszkva új törvényt fogadott el, melynek célja, hogy az Oroszország nevében Ukrajnában harcoló magánhadseregek a védelmi minisztériummal írjanak alá szerződést. Prigozsin serege már a 2014-es kelet-ukrajnai harcokban is részt vett, különösen aktívak voltak zsoldosai februárban a Krímért vívott csatákban, a félsziget végül orosz kézre került.
A BBC Wagner-csoporttal kapcsolatos vizsgálata rávilágított arra, hogy az orosz hadsereg egy volt tisztje, Dmitrij Utkin vélhetően részt vett a magánhadsereg megszervezésével kapcsolatos munkákban. A csecsenföldi háborúk veteránja – aki feltehetően a Wagner első tábori parancsnoka – korábbi rádióhívójele után nevezte el a csoportot Wagnernek.
A Wagner-csoport egyébként nem kizárólag Oroszországgal áll szerződésben.
A zsoldosok világszerte számos országban végeznek hadi cselekményeket.
Prigozsin erői például 2015 óta Szíriában harcolnak a kormánypárti erők oldalán, és olajmezőket őriznek. Líbiában is vannak Wagner-csoportos katonák, akik a Khalifa Haftar tábornokhoz hű erőket támogatják.
A Közép-afrikai Köztársaságban a Wagner-csoport gyémántbányákat őriz; sajtóinformációk szerint Szudánban is jelen vannak, ahol az aranybányák biztonságát garantálják.
A nyugat-afrikai Maliban pedig a kormány a Wagner-csoportot használja az iszlám militáns csoportok elleni harcra.
Azonban a magánhadsereg számos emberi jogi visszaélést is elkövetett az évek során. Januárban egy volt parancsnok menedékjogot kért Norvégiában, miután dezertált a zsoldoscsapatból. A férfi állítja, hogy tanúja volt háborús bűncselekmények elkövetésének Ukrajnában.
Az ukrán ügyészek szerint a Wagner-csoport három zsoldosa az orosz reguláris erők segítségével 2022 áprilisában Kijev közelében civileket ölt és kínzott meg. A német hírszerzés szerint a Wagner zsoldosai 2022 márciusában civileket mészároltak le az ukrajnai Bucsában, az ENSZ és a francia kormány pedig azzal vádolja a Wagner-csoport tagjait, hogy a Közép-afrikai Köztársaságban több esetben raboltak ki és erőszakoltak meg civileket. 2020-ban az Egyesült Államok hadserege szerint aknákat és más robbanószerkezeteket helyeztek el a líbiai fővárosban, Tripoliban és környékén.
Borítókép: A Wagner zsoldosai Rosztov-na-Donuban (Fotó: Arkady Budnitsky/Anadolu Agency/AFP)
