Sorra vallott kudarcot a migránsok tagállamok közötti áthelyezése

Az Európai Uniónak ez idáig négy próbálkozása volt 2015 óta – idézte fel Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet kutatója.

Pecinci, 2016. november 12. Rendõri kíséret mellett migránsok gyalogolnak a Belgrádból Zágráb felé vezetõ autópályán a szerb fõvárostól 50 km-re lévõ Pecinciben 2016. november 12-én. Az illegális bevándorlók azt remélik, hogy Horvátországon keresztül juthatnak el Nyugat-Európába. (MTI/EPA/Koca Sulejmanovic) Fotó: KOCA SULEJMANOVIC

Nem először próbálkozik az Európai Unió a migránsok tagállamok közötti áthelyezésével. A Migrációs és menekültügyi paktumot megelőzően már négy ilyen kísérlete volt Brüsszelnek – mutatott rá az elemzésében Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet junior kutatója. A 2015-ös migrációs válság politikai fordulatot eredményezett Európában, mellyel kapcsolatban a tagállamok nagyrészt egymástól eltérő álláspontokat képviseltek.

A nagyszámú érkező, illetve a dublini rendszer teljesíthetetlen kihívások elé állította a dél-európai országok migrációs rendszereit. A kihívásra válaszul az Európai Bizottság kidolgozta a kvótarendszert, amelynek a célja Olaszország és Görögország részleges tehermentesítése volt

– idézte fel az Európai Unió nyolc évvel ezelőtti egyik legnagyobb kihívását a kutató.

Hozzátette: az Európai Bizottság végül 160 ezer menedékkérő és irreguláris migráns relokációját irányozta elő 2017 szeptemberéig, ám a tervek nem valósultak meg. Az első két év alatt valamivel több mint húszezer személyt sikerült másik tagállamba áthelyezni, számuk napjainkra 34 700 főre nőtt.

A kvótarendszer tervezetét Magyarország és Szlovákia bíróságon is megtámadta, ám az Európai Unió Bírósága elutasította a keresetet.

Párducz Árpád elemzése szerint a következő relokációs ügyet a tengerből kimentett irreguláris migránsok kérdése indokolta. A kérdés elsősorban Olaszország és Málta nyomására került napirendre. Noha a közvélemény úgy látta, a kevés támogató miatt nem fog megvalósulni a tervezet, a megoldást  végül a vallettai nyilatkozatban Franciaország és Németország által megfogalmazott önkéntes vállalás jelentette. A megegyezést követően ugyanis hozzávetőlegesen háromezer személyt helyeztek át Olaszországból és Máltáról más európai országokba. 2020-ban azonban már Görögország is segítséget kért a migrációs problémái miatt.

Egy 35 millió eurós támogatással működő projekt részeként ötezer embert szállítottak át a jelentkező országokba 2022 októberéig

– idézte fel a kutató, hogyan támogatta Brüsszel Athént.

2022. június 21-én pedig elfogadták a szolidaritási nyilatkozatot, mely lehetőséget biztosított az önkéntes szolidaritási mechanizmus létrehozására. „A mechanizmus célja, hogy támogassa a mediterrán tagállamokat a migráció kezelésében” – idézte a megállapodás részleteit a Migrációkutató Intézet kutatója.

Hat tagállam – köztük Magyarország –  azonban visszautasította a nyilatkozat aláírását.

– Összességében elmondható, hogy az eddigi relokációs próbálkozások az eltérő politikai vélemények következményeként csak mérsékelt sikereket tudnak felmutatni – összegezte az eddigi eredményeket Párducz Árpád.

Borítókép: Rendőri kíséret mellett migránsok gyalogolnak a Belgrádból Zágráb felé vezető autópályán a szerb fővárostól ötven kilométerre lévő Pecinciben 2016. november 12-én (Fotó: MTI/EPA/Koca Sulejmanovic)