Hozzátette: az Európai Bizottság végül 160 ezer menedékkérő és irreguláris migráns relokációját irányozta elő 2017 szeptemberéig, ám a tervek nem valósultak meg. Az első két év alatt valamivel több mint húszezer személyt sikerült másik tagállamba áthelyezni, számuk napjainkra 34 700 főre nőtt.
A kvótarendszer tervezetét Magyarország és Szlovákia bíróságon is megtámadta, ám az Európai Unió Bírósága elutasította a keresetet.
Párducz Árpád elemzése szerint a következő relokációs ügyet a tengerből kimentett irreguláris migránsok kérdése indokolta. A kérdés elsősorban Olaszország és Málta nyomására került napirendre. Noha a közvélemény úgy látta, a kevés támogató miatt nem fog megvalósulni a tervezet, a megoldást végül a vallettai nyilatkozatban Franciaország és Németország által megfogalmazott önkéntes vállalás jelentette. A megegyezést követően ugyanis hozzávetőlegesen háromezer személyt helyeztek át Olaszországból és Máltáról más európai országokba. 2020-ban azonban már Görögország is segítséget kért a migrációs problémái miatt.
Egy 35 millió eurós támogatással működő projekt részeként ötezer embert szállítottak át a jelentkező országokba 2022 októberéig
– idézte fel a kutató, hogyan támogatta Brüsszel Athént.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!