Tengeralattjárók, avagy a merülő koporsók: nehéz segíteni a bajban

Mióta feltalálták és rendszeresen használják a tengeralattjárókat, számos eset történt már, amikor ezeknek a megközelíthetetlen, robusztus és csúcstechnológiás gépezeteknek a rendszere meghibásodott, és ezzel utasaik élete is véget ért. Ha egyszer bajba jutnak, már nagyon nehéz segíteni rajtuk. De azért ilyenre is volt már példa.

Relatives visit the graves of those who died in the Kursk submarine disaster at Saint Petersburg's Serafimovskoe cemetery during a memorial ceremony on the 20th anniversary of the tragedy on August 12, 2020. On August 12, 2000, the accidental explosion of a torpedo caused the sinking of the nuclear submarine Kursk, flagship of the Russian Navy. (Photo by OLGA MALTSEVA / AFP) Fotó: AFP

Pusztító sugárzás

Szintén a hatvanas években történt a szovjetek tragédiája. A K–27-es atom-tengeralattjáró reaktora 1968 májusában mondta fel a szolgálatot. A pusztító sugárzás következtében kilenc katona halt meg. A hajó javítására nem volt esély, annyira szennyezett lett. A Honvédelem.hu úgy fogalmaz: „A szovjetek rendkívül elegánsan oldották meg a problémát: lekapcsoltak, amit tudtak, majd a tengerbe süllyesztették a K–27-et.”

Sosem derült ki, mi okozta a balesetet

Történt még egy katasztrófa ugyanabban az évben. Ötvenketten dolgoztak a Minerve tengeralattjáró fedélzetén, amelynek 1968 januárjában a dél-franciaországi Toulon partjai közelében nyoma veszett. Ötven éven keresztül nem találták meg a roncsot, amikor is egy kutatócsapat végül 2019 júliusában a Minerve maradványaira lelt. A Minerve balesetének okai a mai napig nem derültek ki, ám az 1960-as években számos katonai tengeralattjáróval történt halálos katasztrófa világszerte.

"We have just found the Minerva"

French submarine missing for more than 50 years found by search team https://t.co/oSHc0NzP0I

— BBC News (World) (@BBCWorld) July 22, 2019

Berobbant az egyik torpedó szivárgó üzemanyaga

A leghíresebb tengeralattjáró-katasztrófa a Kurszk tragédiája volt. A K–141-es atom-tengeralattjáró katasztrófája 2000. augusztus 12-én következett be a Barents-tengeren. Hadgyakorlaton vett részt a hajó a 118 fős legénységével, amikor az egyik torpedó szivárgó üzemanyaga berobbant, láncreakciót indítva el a hajótestben. Az áldozatok magas számán kívül az eset azért is maradt emlékezetes, mert az orosz vezetés visszautasította a külföldi államok által felajánlott mentőalakulatok segítségét. A roncsot végül egy évvel a hajó pusztulása után emelték ki.

Az 1995 márciusában készült képen a Kurszk orosz tengeralattjáró látható a vidajevói bázisán. Fotó: AFP

Sikertörténet is létezik

Egy fémhengerbe zárva találta magát Roger Chapman és Roger Mallinson a tenger fenekén, 1973. augusztus 29-én. A mentési akció számos nehézséget tartogatott, annak ellenére, hogy folyamatos telefonos kapcsolatot tartottak fenn a felszínnel. Roger Chapman mérnök és Roger Mallinson, a Brit Királyi Haditengerészet korábbi tisztje 1973. augusztus 29-én munkába indult az írországi Cork partjánál, hogy nem messze onnan víz alatti kábeleket fektessenek le a telefonos hálózat kiépítése során – írja a Rakéta. A munka, amelyet a Pisces III merülőegységgel végeztek el, rutinfeladatnak számított. 

Azon az augusztusi napon Chapman és Mallinson már elvégezték az aznapi munkát és a felszínre emelkedtek, arra várva, hogy kivontassák őket, mikor váratlan problémák sorozata hirtelen teljesen más irányba terelte a sorsukat. A vontatás során a jármű egy kisebb kamrájának fedele elmozdult és víz ömlött bele, emiatt a Pisces III egyik pillanatról a másikra egy tonnával többet nyomott. A vontatókötél nem bírt ellenállni ekkora súlynak és a jármű elszabadult, hatvanöt km/h-ás sebességre gyorsulva haladt a tengerfenék felé. A benne ülők minden elektromos berendezést lekapcsoltak és amennyire lehet, igyekeztek védeni magukat a becsapódás hatása ellen. 

A Pisces III négyszáznyolcvan méter mélységben állt meg.

 A baleset könnyen tragédiába torkollhatott volna, de a férfiaknak több körülmény is reményt adhatott arra, hogy túlélik a szerencsétlenséget: egyrészt nem sérültek meg komolyabban, másrészt fenn tudták tartani a telefonos kapcsolatot a felszínnel, harmadrészt Mallinson az aznapi munka megkezdése előtt úgy döntött, hogy kicseréli a még körülbelül félig teli oxigéntartályt egy teljesen feltöltöttre, a biztonság kedvéért. Mint kiderült, ez a döntés mentette meg az életüket. 

Borítókép: A Kurszk tengeralattjáró egyik áldozatának sírjánál. (Fotó:OLGA MALTSEVA / AFP)