Nemrég Svédországba látogatott Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki Ulf Kristersson miniszterelnökkel folytatott tárgyalását követően újságírók előtt azt mondta, hogy nincs kétsége afelől, hogy Svédország még a nyáron, a vilniusi NATO-csúcstalálkozón a szervezet tagja lesz. Hasonlóan nyilatkozott erről Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is.
Hogy július 11-ig valóban megvalósul-e a csatlakozás, az még igencsak kérdéses, jól mutatja ezt többek között az is, hogy csütörtöki norvég sajtóhírek szerint Stoltenberg napokon belül Ankarába utazik, nyilvánvalóan azért, hogy az újraválasztott Recep Tayyip Erdogan elnököt puhítsa az ügy érdekében.
Bár Svédország a csatlakozás fejében már konkrét lépéseket tett török nyomásra, például június 1-jével hatályba lépett az új terrorellenes törvény, Erdogantól, illetve kormánya részéről többször elhangzott, ez még nem kielégítő Ankara számára. Természetesen a kampányidőszak lezárulása új fejezetet nyithat a két ország kapcsolatában, ugyanakkor a júliusi csúcs igen közel van.
Magyarország sem siet
Feltehetően magyar részről sem várható nagyon gyors ratifikálás. A csütörtöki informális oslói NATO külügyminiszteri találkozón Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a témával kapcsolatban nem nevezett meg konkrét határidőt, a hangsúlyt pedig arra helyezte, hogy a ratifikáció az Országgyűlés önálló döntése lesz.
Semmilyen nyomásgyakorlást nem vagyunk hajlandóak elfogadni, a magyar parlament szuverén módon fog döntést hozni a ratifikációról.
– mondta el a norvég fővárosban a tárcavezető. Korábban többször elhangzott magyar részről, hogy jelenleg a svéd–magyar kapcsolatok mélyponton vannak, és amíg Stockholm nem változtat Budapest irányába a retorikáján, nem várható a ratifikálás. Biztató jel, hogy a 2024-es magyar uniós soros elnökség halasztásáról szóló kérdést az éppen soros elnök Svédország nem szándékozik napirendre venni. Ez az első jele annak, hogy Stockholm kezd barátságosabb hangnemet megütni a magyarokkal kapcsolatban.
Tűkön ülnek a svédek
Közben Svédországban egyre felfokozottabb a várakozás a csatlakozás miatt – nem csoda, hiszen a jelentkezést egy időben beadó Finnország már közel két hónapja a szervezet teljes jogú tagja.
Gyakorlatilag minden napra van valamilyen szenzációs hír a médiában, ami miatt folyamatosan az érdeklődés homlokterében van a csatlakozás kérdése.
Az amerikai külügyminiszteri látogatással párhuzamosan publikálta a Svenska Dagbladet napilap a Sifo közvélemény-kutató által a lakosság NATO-támogatottságával kapcsolatos felmérését. Ez alapján még az orosz–ukrán háború kitörését követő, illetve a NATO-csatlakozási kérelem beadása körüli időszakhoz képest is jelentősen emelkedett a támogatók aránya. Tavaly februárban mindössze a lakosság 39 százaléka támogatta Svédország NATO-csatlakozását, közvetlen a háború kitörése után 47-re emelkedett, az elmúlt évben azonban még húsz százalékot ugrott ez az arány.
A felmérésből az derül ki, hogy a megkérdezettek mindössze 17 százaléka ellenzi a védelmi szövetséghez való csatlakozást, miközben az azt támogatók aránya 67 százalékos.
A Sifo elemzése szerint az a tény, hogy a csatlakozási folyamat megakadt, a török ellenállással a középpontban, nem befolyásolta negatív irányba a svéd NATO-csatlakozás támogatottságát, sőt az minden csoportban növekedett. A férfiak körében jobban, mint a nőknél, ez az elemzés szerint annak köszönhető, hogy védelmi kérdésekben a férfiak érdeklődése általában nagyobb. Ami meglepő, hogy az ötven feletti korosztálynál is emelkedés tapasztalható, miközben ez a korosztály abban a dogmatikus hozzáállásban nőtt fel – amely az iskolai tankönyvekben is benne volt –, hogy a svéd nép önálló és a semlegesség az egyik legfőbb érték. A másik jelentős változás, hogy a kommunista gyökerekkel rendelkező Balpárt – az egyetlen olyan parlamenti párt, amely ellenzi a csatlakozást – szavazói között is emelkedik a támogatók aránya.
Borítókép: A NATO brüsszeli főhadiszállásán 2023. április 4-én. (Fotó: JOHN THYS / AFP)
