Új kockázatokat jelent a dúsított uránnal ellátott fegyverek bevetése

Ha szegényített uránnal felszerelt lövedékkel kilőnek egy harckocsit, radioaktív anyagok is a levegőbe kerülhetnek – mondta az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője.

Bahmut, 2023. március 24. Ukrán katona gránátvetõvel lõ a donyecki régióban fekvõ, ostromgyûrûben lévõ Bahmutban 2023. március 24-én. Bahmutot az ukrán védelmi erõk tartják ellenõrzésük alatt, míg az orosz egységek erõiket a környezõ települések irányában történõ támadó mûveletek végrehajtására összpontosítják. MTI/AP/Libkos Fotó: Libkos

A szakértő azt mondta, hogy ezek az anyagok az atomerőművek dúsított uránjának melléktermékeként jönnek létre. Az Egyesült Államoknak ebből akár több százezer tonna is a rendelkezésére áll, és az ezekkel felszerelt fegyvereket korábban már az Öböl-háborúban, illetve a délszláv háborúban is bevetették − tette hozzá.

Ha ilyen szegényített uránnal felszerelt lövedékkel kilőnek egy harckocsit, radioaktív anyagok is a levegőbe kerülhetnek, és azoknál, akik ezt a porral kevert anyagot belélegzik, jóval nagyobb eséllyel alakulhat ki daganatos betegség 

– ismertette a fegyver egészségügyi kockázatait Horváth József. 

Ezen fegyverek alattomos és rendkívül veszélyes hatásai miatt is „kapta fel a fejét a világ” arra, hogy ezeket ismét bevethetik – jegyezte meg.

A szakértő szerint az ukránoknak éppen ezért kellene megfontolniuk, hogy elfogadják-e ezeket a felajánlott fegyvereket, mivel elsősorban Ukrajna területén okoznának komoly károkat.

Elmondta azt is: joggal feltételezhető, hogy atomhatalomként az oroszok is rendelkeznek több százezer tonnányi ilyen anyaggal, vagyis ők is képesek lehetnek ezzel felszerelt fegyvereket gyártani. Ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy a mostani háborúban vetettek-e már be ilyen fegyvereket.

Horváth József beszélt az úgynevezett kazettás bombákról is, amelyeknek a használata elvileg tiltott, de a hírek szerint az oroszok már bevetették az ukrajnai háborúban. Ezek a pusztító fegyverek többszörös robbanótöltettel vannak ellátva és miután ledobják őket, több kisebb robbanóegységre esnek szét, majd késleltetve is végeznek pusztítást a gyalogsági erőknél vagy akár a lakókörnyezetben is – ismertette.

Kitért arra: orosz részről is történnek a nukleáris technikához kötődő „megkérdőjelezhető” cselekmények. Emlékeztetett arra, hogy már Fehéroroszországban állomásoztatják a taktikai atomfegyverek első eszközeit. Az orosz nyilatkozatok szerint azonban – tette hozzá – ezeknek a használatára csak akkor kerülhet sor, ha Oroszország területét éri fenyegetés. Horváth József véleménye szerint ugyanakkor ez akár az a bizonyos „fogadjisten” is lehet, amelyet korábban Orbán Viktor említett.

Tény – mondta Horváth József –, hogy ezzel az oroszok néhány száz kilométerrel közelebb vitték a NATO-hoz, illetve a nyugat-európai stratégiai célpontokhoz ezeket a robbanófejeket. Szerinte ez ugyanakkor demonstratív lépésnek tekinthető. 

A háború eszkalációja felé mutat, de nukleáris összecsapás lehetőségét nem jelenti 

– tette hozzá.

Értékelése szerint jelenleg tehát elsősorban nem az atomháborúhoz, hanem a háború kiszélesedéséhez vagyunk közel. Emlékeztetett azokra a tervekre, hogy ha az ukrán hadsereg stabilitása meginogna, a NATO lengyel vagy baltikumi katonákat vagy zsoldosokat dobna át ukrán területre.

A következő hetek eseményei befolyásolják majd, hogy Oroszország atomhatalomként mennyire érzi magát beszorítva, hiszen ha a stabilitása kerülne veszélybe, nem habozna a nukleáris fegyvereket bevetni – összegzett a biztonságpolitikai szakértő.

Borítókép: Ukrán katona gránátvetővel lő a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 24-én (Fotó: MTI/AP/Libkos)