Az Európa Tanács külkapcsolatokért felelős szervezete áprilisban tizenegy uniós országban végzett közvélemény-kutatást azzal a céllal, hogy megvizsgálja, a különféle országok állampolgárai mit gondolnak a nagyhatalmakhoz fűződő viszonyról, illetve hogy szerintük hogyan kellene a jövőben viszonyulniuk ezekhez az országokhoz, nevezetesen Kínához, Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz. Jana Puglierin, a jelentés egyik szerzője rámutatott, hogy
az európaiak általában függetlenebb EU-t szeretnének, nagyobb védelmi képességekkel, de megoszlanak a vélemények a megvalósítás módjáról.
A néhány napja publikált felmérésből az derül ki, hogy a vizsgált országok – Ausztria, Bulgária, Dánia, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Németország és Olaszország – lakosságának a többsége Kínát szükséges partnernek tartja, ugyanakkor a svédek kilógnak a sorból. Az ott megkérdezettek 26 százaléka ellenségnek tartja Pekinget, szemben a 11 százalékos európai átlaggal.
Kínával kapcsolatban a legpozitívabbak a bolgárok, akiket a magyarok, majd a spanyolok, a hollandok és azosztrákok követnek.
Svédország abban a kérdésben is kiemelkedik, hogy az EU-nak hogyan kell reagálnia, ha Kína átlépi a sokak által emlegetett vörös vonalat, és fegyvert és lőszert szállít Oroszországnak.
A megkérdezett svédek 56 százaléka úgy gondolja, hogy ebben az esetben Kínát gazdasági szankciókkal kellene megbüntetni, még akkor is, ha az a saját gazdaságukat károsítaná.
Ez jóval több, mint a 11 EU-tagország 41 százalékos átlaga. A lista másik végén Bulgária 24, Olaszország 29, Ausztria 31 és Magyarország 35 százalékkal szerepel, azaz ilyen arányban akarnának szankciókat Kínával szemben.
A magyarok ebben a kérdésben kitűnnek, ugyanis a megkérdezettek 44 százaléka semmilyen szankciót sem szeretne, ennél magasabb arányt csak az osztrákok értek el, egy százalékkal magasabb válaszadási eredménnyel.
Oroszország megítélésében és az Ukrajna elleni háború utáni Oroszországgal való bánásmódban is jelentős eltérés van a vizsgált országok között. Míg az olyan vezetőkkel rendelkező országok, mint a német Olaf Scholz és a francia Emmanuel Macron abban reménykednek, hogy Oroszországot integrálják az európai biztonsági rendbe, addig Lengyelország és Észtország zárva akarják tartani az ajtót – jegyzi meg a jelentés.
