Az Európa Tanács külkapcsolatokért felelős szervezete áprilisban tizenegy uniós országban végzett közvélemény-kutatást azzal a céllal, hogy megvizsgálja, a különféle országok állampolgárai mit gondolnak a nagyhatalmakhoz fűződő viszonyról, illetve hogy szerintük hogyan kellene a jövőben viszonyulniuk ezekhez az országokhoz, nevezetesen Kínához, Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz. Jana Puglierin, a jelentés egyik szerzője rámutatott, hogy
az európaiak általában függetlenebb EU-t szeretnének, nagyobb védelmi képességekkel, de megoszlanak a vélemények a megvalósítás módjáról.
A néhány napja publikált felmérésből az derül ki, hogy a vizsgált országok – Ausztria, Bulgária, Dánia, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Németország és Olaszország – lakosságának a többsége Kínát szükséges partnernek tartja, ugyanakkor a svédek kilógnak a sorból. Az ott megkérdezettek 26 százaléka ellenségnek tartja Pekinget, szemben a 11 százalékos európai átlaggal.
Kínával kapcsolatban a legpozitívabbak a bolgárok, akiket a magyarok, majd a spanyolok, a hollandok és azosztrákok követnek.
Svédország abban a kérdésben is kiemelkedik, hogy az EU-nak hogyan kell reagálnia, ha Kína átlépi a sokak által emlegetett vörös vonalat, és fegyvert és lőszert szállít Oroszországnak.
A megkérdezett svédek 56 százaléka úgy gondolja, hogy ebben az esetben Kínát gazdasági szankciókkal kellene megbüntetni, még akkor is, ha az a saját gazdaságukat károsítaná.
Ez jóval több, mint a 11 EU-tagország 41 százalékos átlaga. A lista másik végén Bulgária 24, Olaszország 29, Ausztria 31 és Magyarország 35 százalékkal szerepel, azaz ilyen arányban akarnának szankciókat Kínával szemben.
A magyarok ebben a kérdésben kitűnnek, ugyanis a megkérdezettek 44 százaléka semmilyen szankciót sem szeretne, ennél magasabb arányt csak az osztrákok értek el, egy százalékkal magasabb válaszadási eredménnyel.
Oroszország megítélésében és az Ukrajna elleni háború utáni Oroszországgal való bánásmódban is jelentős eltérés van a vizsgált országok között. Míg az olyan vezetőkkel rendelkező országok, mint a német Olaf Scholz és a francia Emmanuel Macron abban reménykednek, hogy Oroszországot integrálják az európai biztonsági rendbe, addig Lengyelország és Észtország zárva akarják tartani az ajtót – jegyzi meg a jelentés.
A megkérdezettek között a svédek és a dánok a legszkeptikusabbak közé tartoznak, a válaszadók 26 százalék azt szeretné, ha minden kapcsolatot megszakítanának Oroszországgal, ami a háború utáni időkre is vonatkozna.
A második helyen álló skandinávokat jelentős arányban lekörözik a lengyelek, akik közül 39 százalék szeretne teljes távolságtartást az oroszoktól.
A háború utáni időre gondolva Moszkvával a legmegengedőbb sorrendben Bulgária, Magyarország, Olaszország és Ausztria.
Az Egyesült Államok esetében is a lista élén áll Svédország, csak pozitív előjellel. Több mint minden harmadik svéd úgy gondolja, hogy az országnak támogatnia kellene az Egyesült Államokat, ha Kína megtámadná Tajvant, az Egyesült Államoknak pedig segítenie kellene a szigetországot. Svédország így 12 százalékponttal haladja meg a felmérés átlagát. A legkevésbé ismételten a bolgárok támogatók, nekik csak nyolc százalékuk állna a kérdés mellé, az osztrákok kilenc, az olaszok 18, míg a magyarok húsz százaléka.
Abban a kérdésben, mennyire tekinthető az USA Európa partnerének, Dánia a legpozitívabb, őket követi Lengyelország, Hollandia és Svédország 55, 50, 43 és 41 százalékkal.
A jelentés másik szerzője, Pawel Zerka óva int attól, hogy a közvélemény irányítsa a politikát.
Az Európai Uniónak vészforgatókönyvekkel kell felkészülnie a különböző eshetőségekre, amit a lakossági vélemény könnyen vakvágányra vihet, ami potenciálisan pusztító következményekkel járhat az európai biztonságra nézve
− írta Zerka.
A felmérésben több mint 16 ezer uniós állampolgárt kérdezett meg a Külkapcsolati Tanács.
Borítókép: Uniós zászlók az Európai Bizottság épületének homlokzata előtt Brüsszelben (Forrás: Flickr.com/Liber Europe)
