Magyarország a 2024 második fél évében esedékes uniós elnöksége alatt keményen dolgozik majd azért, hogy fenntartsák és megerősítsék az Európai Unió (EU) alapvető értékeit, így a jogállamiságot – írta az igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán szerdán.
Varga Judit beszámolója szerint svéd, belga és spanyol kollégáival, valamint Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztossal folytatott eszmecserét a stockholmi miniszteri szimpóziumon, ahol a jogállamiság és a demokrácia kérdése volt terítéken. A miniszter szerint négy célkitűzést fogalmaztak meg „a jogállamisági viták ma már reménytelenül összekuszálódott szövevényének kibogozása érdekében”.
Ahhoz, hogy az EU értékközösséggé váljon, egyértelmű standardokra van szükség, amelyek megalkotása a tagállamok feladata. Az uniós intézmények számára is meg kell határozni ilyen standardokat, az intézményeknek pedig olyan eszközöket kell létrehozniuk, amelyek biztosítják, hogy ők maguk is megfeleljenek ezeknek a követelményeknek
– fogalmazott. Megjegyezte, hogy szigorú módszertanra van szükség a jogállamisági jogsértések azonosításához és az intézkedések szükségességének és arányosságának biztosításához. A „média által keltett hisztéria és boszorkányüldözések” helyett objektív eljárásokra van szükség – emelte ki. Aláhúzta, hogy a jogállamisági mechanizmusok csak akkor működnek, ha az érintett intézmények és tagállamok úgy tekintenek azokra, hogy értük vannak, és velük együttműködésben alkalmazzák azokat. Ellenkező esetben megosztottságot és kölcsönös bizalmatlanságot szülnek – írta a miniszter, aki szerint újra fel kell fedezni a konszenzus kultúráját.
Negyedikként, az EU Tanácsa soros elnökeként Magyarország arra fog törekedni, hogy ismét a Tanács váljon a jogállamisággal kapcsolatos eljárások központjává – ismertette. Az EU értékközösség. A korábbi magyar elnökség tapasztalatára és „partnereink munkájára is építve, a kölcsönös bizalom és tisztelet erősítéséért dolgozunk” – írta Facebook-bejegyzésében Varga Judit.
Borítókép: Varga Judit (Fotó: Kurucz Árpád)
