A brit Királyi Légierő (RAF) toborzási gyakorlatát vizsgáló hivatalos vizsgálat azt állapította meg, hogy a szolgálat erősen diszkriminatív gyakorlatot folytatott az európai etnikai származású (fehér) férfiakkal szemben annak érdekében, hogy teljesítse a személyzet sokszínűségére vonatkozó célkitűzéseket – hívta fel a figyelmet a BBC, brit közszolgálati televízió Richard Knighton, a szolgálat vezetőjének nyilatkozatára.
Ez mintegy 161 női, és színes bőrű jelölt „kiemelését” jelentette.
Amint arra a Military Watch Magazine katonai szakportál is rámutatott, bár a brit védelmi minisztérium sokáig cáfolta a diszkriminációról szóló információkat, a kiszivárgott belső feljegyzések rávilágítottak arra, hogy az etnikai és nemi sokszínűség fontos teljesítménycélként volt megjelölve a szolgálatnál.
Knighton ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére, akik így léptek be a RAF kötelékébe megfeleltek az előírt követelményeknek, így „nem sérültek a belépési követelmények, és a folyamat nem volt hatással a műveletek hatékonyságára”.
Nem ez az első eset, hogy a brit légierő toborzási rendszere kérdések kereszttüzébe került:
a 2010-es évek eleje óta készült jelentések kiemelik, hogy az újoncok mintegy 40 százaléka alacsonyan képzett, ami azóta sem javult jelentősen.
Sőt, amint arra a The Guardian brit lap egy korábbi cikke is felhívja a figyelmet, mivel a brit légierőnek egyre nagyobb nehézséget okozott, hogy a lakosság képzettebb rétegeiből toborozzanak, egyre gyakrabban 18 év alattiakat hívtak be. Ez oda vezetett, hogy az évtized végére minden ötödik újonc kiskorú volt – igaz, 16 éves kortól be lehet lépni a brit hadseregbe, ám az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) rendelkezései szerint fiatalkorú háborúba nem küldhető.
Ám ennek ellenére – mint ahogy a Military Watch Magazine fogalmaz – „gyermekkatonákat küldtek háborús övezetekbe”. Az erkölcsi és törvényi aggályok mellett, ez azért is lehetett kellemetlen Londonnak, mert miután 2003-ban és 2005-ben kiderült, hogy 18 év alatti fiatalokat küldtek Irakba és Afganisztánba, az ENSZ-nek ígéretet tettek arról, hogy ez nem fordul elő többé. Azonban 2007 és 2010 között mégis további öt 17 éves fiatalt küldtek háborús övezetbe.
Tovább fokozta a helyzetet, hogy a 2010-es évek második felében, a fegyveres erőknél szolgáló 18 éven aluli lányok 16 hivatalos panaszt tettek a katonai rendőrségen szexuális zaklatás miatt.
A The Guardian szerint ez akkor azt jelentette, hogy minden 75. női kiskorú katonára jutott egy zaklatás.
Az ENSZ, és civil szervezetek nyomására a britek végül felszámolták a fiatalkorúak toborzásának gyakorlatát, és mint azt Ben Wallace védelmi miniszter leszögezte: „Nagy-Britannia szöges ellentétben áll a világ legtöbb államával, és már csak felnőtteket toboroz a fegyveres erőibe” – noha, ez Európában már eddig is a bevett gyakorlat volt.
Ezeken túl nem oldódott meg a RAF minden problémája, ugyanis az újoncok a képzési helyek hiánya miatt nem tudják megkezdeni a kiképzésüket, amelyet sokszor technikai problémák is sújtanak. Sőt számos repülésoktató elhagyta a szolgálatot és helyette – jobb fizetésért – az iparban helyezkedett el, továbbá késnek az új amerikai beszerzések is.
Mindez a katonai szakportál szerint oda vezetett, hogy a brit légierő tekintélye tovább romlott a világban, ami különösen a 2000-es évek vége óta tartó tendencia, amely például a brit haditengerészetet is elérte.
