Amerikai vállalatok tartották életben az orosz olajipart a háború kirobbanása után

Az Amerikai Egyesült Államok vezető olajvállalatai több millió dollár értékben adtak el létfontosságú olajipari berendezéseket Oroszországnak a szankciók ellenére.

Forrás: Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith

Hónapokon keresztül látták el az oroszokat különböző, az olajipar fenntartásához szükséges eszközökkel az amerikai olajipari vállalatok a szankciók bevezetése után – írja az Independent brit hírportál. még azután is, hogy a Nyugat bevezette a szankciókat az oroszok ellen.

A legnagyobb partner az SLB (Schlumberger) cég volt, akik nemcsak, hogy fenntartották az együttműködést, de még kismértékben növelték is azt. Ez egészen idén július 14-ig tartott, amikor bejelentették, hogy befejezik a berendezések exportját. Nem azért, mert rosszabb lett volna az üzlet, hanem azért, mert az Associate Press amerikai hírügynökség egy hosszabb cikket készült közzétenni arról, miként dolgoztak együtt.

Ugyanakkor nem ők voltak az egyetlenek, összesen több mint 5500 terméket importáltak 200 millió dollár értékben az öt legnagyobb amerikai olaj ipari vállalattól a háború kitörése óta.

Az olaj ipari szektor 2021-ben Oroszország szövetségi bevételeinek közel felét biztosította. Az öt cég közül a Baker Hughes és Halliburton pár hónappal a háború kezdete után felszámolta oroszországi tevékenységét, de az SLB a múlt péntekig még mindig értékesített technológiát.

Áprilisban Ukrajna a „háború szponzora” kategóriába sorolta az SLB-t, amely címke célja, hogy elriassza a bankokat, a befektetőket és az ügyfeleket attól, hogy a még Oroszországban működő cégekkel üzleteljenek. Többek közt ezen a listán szerepel az OTP is, a magyar kormány pedig számtalanszor kérte, hogy vegyék le onnan, mivel a vádak, amik miatt odakerült, hamisak. Agija Zagrebelska, Ukrajna szankciókért felelős vezetője az AP hírügynökségnek elmondta, hogy az SLB anyagi hasznot húzott abból, hogy Oroszországban maradt a versenytársak távozásakor.

Moira Duff, az SLB szóvivője elutasította, hogy az SLB műveletei hatékonyan támogatják az orosz hadi gépezetet. Azt mondta, hogy az SLB önként korlátozta bizonyos tevékenységeket az inváziót követő hónaptól kezdődően. Hozzátette, hogy bár már nem küldenek berendezéseket, ám még mindig vannak alkalmazottaik Oroszországban. 

A Halliburton kevesebb mint hat hónappal az invázió után leállította oroszországi hadműveleteit, „miközben a biztonságot helyezte előtérbe” – mondta Brad Leone szóvivő. A Baker Hughes tavaly augusztusban jelentette be oroszországi olajipari-szolgáltatási üzletágának eladását, és három hónappal később fejezte be az üzletet.

Ezzel szemben más olajipari nagyvállalatok, köztük az Exxon, a Shell és a BP, az inváziót követően igyekeztek kivonulni Oroszországból, és azonnal bejelentették, hogy napokon vagy heteken belül távoznak az országból, több milliárd dolláros mínusszal. Nyilvános nyilatkozatok szerint a BP 24,4 milliárd dollárt, a Shell 4,2 milliárd dollárt, az Exxon pedig négymilliárd dollárt bukott el így.

A legnagyobbat a helyzetből viszont az SLB profitálta, 2022 harmadik negyedévében 25 százalékkal növelte a bevételét az előző évhez képest.

Néhány nappal a háború kitörése után az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma megtiltotta a vállalatoknak, hogy különleges engedély nélkül adjanak el kritikus olajkitermelő berendezéseket, beleértve az Északi-sarkvidéken vagy palaképződményekben is használható eszközöket.

Az AP kutatása közben több száz, az SLB-től és a Baker Hughes-tól vásárolt berendezést talált, amelyek kódja megegyezett a korlátozott elemek listájával, de nincs bizonyíték arra, hogy a tételek megsértették volna a tilalmat, amely szerint engedélyekre van szükség. Az eszközökre vonatkozó kérdésre az SLB  elmondta, hogy a termékeikhez nincs szükség engedélyezésre; míg a Baker Hughes azt mondta, hogy minden szükséges engedélyt megkaptak. 

Függetlenül attól, hogy a berendezés korlátozott listán szerepel-e vagy sem, az olajszakértők szerint ez létfontosságú volt Oroszország számára. Sok olajmezője szinte kimerült, tengeri vagy mély jég alatt van, ami speciális felszerelést és szakértelmet igényel.

Adnan Vatansever, a londoni King’s College orosz politikai gazdaságtan szakértője elmondta, 

az sokkal jobban fájt volna Oroszországnak, ha az olajkinyeréshez szükséges alkatrészek gyártói vonultak volna ki, hiszen Oroszország el tudja adni az olaját, de nem bírta volna sokáig kitermelni, ha nem kapja meg a megfelelő eszközöket hozzá.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith)