A floridai Cape Canaveralből a SpaceX mintegy hetven méter magas Falcon 9 rakétája emelte levegőbe az Euclid egységet, amely mintegy másfél millió kilométerre a Földtől tartózkodik majd, az L2 Lagrange-ponton. Ez a Nap–Föld rendszer olyan pontja, ahol a gravitációs erők kiegyenlítik egymást, így az ott tartózkodó tárgyak képesek „lebegni”.
Az Euclid teleszkóp feladata, hogy információkat gyűjtsön az univerzumban jelen lévő nem ismert, de feltételezett „sötét anyagról” és a „sötét energiáról”. A sötét anyag csillagászati műszerekkel közvetlenül nem mutatható ki, jelenlétére csak a látható anyagokra gyakorolt gravitációs hatásából lehet következtetni. A sötét energia az a feltételezett energiaforma, ami jelen van az egész univerzumban.
A csillagászok feltételezése szerint a sötét anyag és energia a világegyetem 95 százalékát teszi ki, míg öt százalékot jelentenek a tudósok által ma ismert elemei.
Az Euclid több hónapon keresztül tartó küldetésének költségvetése másfél milliárd dollár (520 milliárd forint), az Európai Űrügynökség (ESA) programjában az Egyesült Államok Űrkutatási Hivatala (NASA) is részt vesz.
Az európai űrtávcső a Naprendszernek hozzávetőleg azon a pontján végzi majd a tudományos megfigyeléseket, ahol az amerikai James Webb űrteleszkóp is tartózkodik, ami 2021 decemberében hagyta el a Földet.
Az Euclid programmal kapcsolatban az Európai Űrügynökség igazgatója, Josef Aschbacher szombaton a sikeres felbocsátás után öröméről és izgatottságáról beszélt, és úgy fogalmazott:
van egy küldetésünk.
Az amerikai űrhivatal washingtoni tudományos igazgatóságának hivatalvezetője, Nicola Fox azt mondta, hogy az Euclid nemcsak kikövezi az utat a NASA következő űrteleszkópja, a Roman Space számára, hanem megnyitja a megfigyelő csillagászat újabb aranykorát, ami oly módon segíthet megérteni a világegyetem történetét és szerkezetét, amire korábban nem volt lehetőség.
