katolikus egyház Vatikán pápa Magyarország

„Ferenc pápa reálisan látja az ukrajnai helyzetet”

Ferenc pápa mindig is a hagyományos családi értékek szószólója volt, magyarországi megbeszélései pedig megerősítették abban, amiben hisz – mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Michael Wallace Banach. A magyarországi apostoli nuncius szerint fontos, hogy ne merüljön feledésbe az idei budapesti pápalátogatás, amely építően hatott a Szentatyára is. Memphis címzetes érsekével, aki egy éve szolgál hazánkban pápai követként, arról is beszélgettünk, mennyire tartja sikeresnek a Szentszék békemisszióját, amely az ukrajnai háborús felek közt kíván közvetíteni.

2023. 07. 17. 5:15

– 2021-ben, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjére érkezve Ferenc pápa mintegy hat órát töltött csak itt. Mivel az egy nemzetközi esemény volt, nem Magyarország állt a középpontjában. A pápa ugyanakkor a Hősök terén, a beszéde végén elmondta, hogy visszatér majd, és teljesítette is ezt az ígéretét. Az idei látogatása kifejezetten Magyarországnak szólt. Úgy gondolom, azért is szeretett volna ide jönni, mert ismert Argentínában élő magyarokat, például jezsuita szerzeteseket, akik Latin-Amerikába menekültek a kommunista üldözés idején. A pápa említette, hogy nagyon sokat tanult az ő tanúságtételükből, tehát úgy vélem, hogy emiatt volt egy személyes indíttatása is a magyarországi látogatásának.

– A szentatya nemcsak magas rangú személyekkel, hanem a társadalom különböző tagjaival, köztük egyetemistákkal, szegényekkel és menekültekkel is találkozott. Milyen benyomást szerzett a pápa a magyarokról?

– Úgy gondolom, nagyon élvezte az itt töltött időt, és nagyon építően hatott rá a találkozás a magyar társadalom különböző rétegeivel.

Mint a katolikus egyház feje, egy nagyon aktív egyházat talált itt, amely részt vesz a kulturális életben és az oktatásban, és amely a szegények és a hátrányos helyzetűek szolgálatában áll.

Látta az egyház, sőt a társadalom közeledését ezekhez az emberekhez. Összességében tehát azt gondolom, hogy nagyon mélyen megérintette, hogyan dolgoznak együtt a társadalom különböző rétegei, hogyan épülnek a hidak, ahogyan ő is kiemelte a beszédeiben. Láthattuk egyébként Ferenc pápa reakcióin is, mennyire felemelő volt számára ez a látogatás. Többször ültem vele az autóban, mindig lehúzott ablakkal utazott az emberek között az utcán, vagyis igazán jól érezte itt magát.

– A beszámolók szerint az egyházfőnek volt alkalma megismerkedni a magyar családpolitika sarokköveivel is a vizitje során. Mit gondol, hatással volt mindez Ferenc pápára?

– Mivel a pápa nemcsak az egyház feje, hanem a Vatikáné is, a protokoll szerint a külföldi útjain az államfőt is meglátogatja. Ezért találkozott Novák Katalin köztársasági elnökkel is. Egy alkalommal négyszemközt beszéltek a Sándor-palotában, majd a repülőtéren is, mielőtt a szentatya távozott Budapestről. Bizonyára az egyik téma, amiről szó volt, a családi élet és a magyarországi családpolitika.

A megbeszélések megerősítették abban, amit képviselünk, amit maga Ferenc pápa is vall, aki a katolikus egyházzal egyetemben mindig is a hagyományos családi értékek szószólója volt.

Úgy vélem, hogy az államfővel folytatott egyeztetésnek az egyik konkrét eredménye az volt, hogy együtt kívánnak dolgozni azoknak az ukrán gyermekeknek a hazatelepítésén, akik a háború következtében elszakadtak a családjuktól.

Ferenc pápa Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér — Ferenc pápa és Novák Katalin köztársasági elnök a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren. Fotó: Kurucz Árpád

– Ezek után kapott-e a szentatyától bármiféle javaslatot magyarországi küldetésére nézve?

– Igen, természetesen. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, elmondhatom, hogy a javaslatok között szerepelt a családok, a családi értékek fontosságának további támogatása a társadalomban, illetve az egyház és az állam közös munkájának szorgalmazása azokon a területeken, ahol az érdekek egybeesnek.

– Az egyházfő egyébként budapesti apostoli látogatásáról visszatérve jelentette be, hogy egy békemisszióra szánta el magát, különleges küldöttje, Matteo Zuppi bíboros nemrég Ukrajnában és Oroszországban is járt. Mit gondol, sikerült-e feltérképeznie a Szentszéknek az ukrajnai háború lezárásához vezető utat, történtek-e konkrét lépések?

– Zuppi bíboros maga mondta, hogy ez a küldetés a felek meghallgatásról szól, egy humanitárius misszió. Nem feltétlenül azzal a céllal indult, hogy egy útitervet vázoljon fel a béke felé. De az egyik eredmény, és azt hiszem, hogy ennek a folyamatnak a hatását láthatják itt, Magyarországon, hogy konkrét lépéseket tettek a családjuktól elszakított ukrán gyermekek hazaszállítása érdekében.

Zuppi bíboros szavaival élve, még a sötétség kellős közepén is keresni kell a béke fényének apró sugarait.

Úgy gondolom, a sötétség és az elvakultság gyakran ugyanaz a dolog. Azt hisszük, hogy sötétség vesz bennünket körül, de talán csak a fény olyan erős, hogy egyszerűen nem látjuk, ami előttünk van. Azt hiszem, ez az alapvető oka annak, hogy egy ilyen misszióra vállalkozunk, a bíboros ezt úgy fejezte ki, hogy keressük a fénysugarakat. Azt is mondhatnám, hogy talán a közös alap, talán a megoldás olyan fényes a szemünk előtt, hogy egy kicsit pislognunk kell, hogy újra összpontosítsuk a figyelmünket. A bíboros találkozott Ferenc pápával, miután visszatért a két fővárosból. Nem tudok újabb konkrét kezdeményezésekről, de gyanítom, hogy a nyár folyamán lesznek ilyenek. Az a tény, hogy a háborús felek fogadták a küldöttséget, arra utal, hogy nyitottak. Szerintem a Szentszék, Ferenc pápa nagyon is reálisan látja a helyzetet, tudván, hogy az álláspontok távol állnak. De ez nem jelenti azt, hogy nem tudunk beszélni. Valójában ez az oka annak, hogy még intenzívebben kell beszélnünk velük, hogy segítsük őket abban, hogy a víziók közeledjenek egymáshoz.