Hollandiában politikai „forró téma” a bevándorlás, bele is bukott a kormánykoalíció

Benyújtotta lemondását Mark Rutte holland kormányfő, miután összeomlott a kormánykoalíció. A vita a menedékkérők kezeléséről bizonyult megoldhatatlannak. Hollandiában az európai országok többségéhez hasonlóan évek óta a politikai „forró témák” között szerepel a migráció kérdésköre, amely nemcsak politikai, hanem társadalmi és gazdasági problémákkal is társul.

NETHERLANDS-POLITICS-GOVERNMENT Fotó: ROBIN UTRECHT

Az elmúlt időszakban az újabb franciaországi zavargások kapcsán is azt láthattuk, hogy komoly problémákat okozott a tömeges bevándorlás.

– A szakértők egységes álláspontja szerint az, amit ma Franciaországban látunk, kísértetiesen hasonlít az Amerikai Egyesült Államokban nem olyan régen kirobbant Black Lives Matter mozgalomhoz. Egyrészt abból adódóan, hogy az országba érkező bevándorlók jellemzően a társadalom úgynevezett alsó rétegeibe integrálódtak, párhuzamos közösségek és multikulturális társadalmak alakultak, amelyekben a hosszú ideje felgyülemlett negatív hangulat most robbant – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Halkó Petra. Hozzátette: a probléma abból is adódik, hogy Franciaország nagyon komoly, a múltbéli történések és megmásíthatatlan etnikai adottságok okán mesterségesen generált folyamatokkal néz szembe: a „forradalmi alanyt” − etnikai kisebbségek − arra bátorítják, hogy az állítólagos erőszakos társadalmi rendszerrel szemben taktikai önvédelemként explicit módon vállalják az anarchia szélsőséges megnyilvánulásait, nevezetesen az Alinsky-szemléletet követve. 

Erőszakos zavargások Franciaországban. Fotó: Clement Mahoudeau

A cél a destabilizáció és rendbontás. Mára ott tartunk, hogy több mint 200 városban voltak lázongások, 45 ezer rendőrt és csendőrt vezényeltek ki, akikből több százan megsérültek, több ezer autót gyújtottak fel, boltot és bankfiókot fosztottak ki.

Attól tartok, ki kell mondani, hogy az illegális bevándorlásból keletkező problémák túlnőttek Franciaországon

– fogalmazott lapunknak a szakértő. 

Mint ismert, Brüsszelben ismét napirenden vannak a kötelező kvóták, szakértők szerint azonban ez nem csökkentené az illegális bevándorlás mértékét, sőt újabb meghívólevelet jelentene a migránsoknak. – A közelmúltban elfogadott kötelező elosztáson alapuló migrációs rendszerről szóló határozat több sebből vérzik: a testületnek nincs felhatalmazása ilyen szintű döntés meghozatalára, illetve a kötelező kvóták elképzelése több ponton is sérti az uniós szerződéseket – hangsúlyozta Halkó Petra. Megjegyezte, 

„az Európai Unióban mára rendszeridegenné vált a jogszabályok betartása és betartatása, miközben a közösség történetének legsúlyosabb korrupciós botrányai következmények nélkül maradnak.

A 2024-es európai parlamenti választásoknak tehát tétjük van, hiszen fontos, hogy az európai uniós polgárok szavazzanak, mert nem egy nagy ívű közvélemény-kutatásról lesz szó – hívta fel rá a figyelmet a szakértő. − Európa polgárai most dönthetnek arról, milyen irányt vegyen az Európai Unió jövője, és arról, hogy olyan vezetői lehessenek a közösségnek, akik az idegen érdekek helyett valóban az európai uniós polgárok érdekeit helyezik az első helyre, ami talán sürgetőbb, mint valaha − összegzett lapunknak a XXI. Század Intézet vezető elemzője. 

Borítókép: Mark Rutte (Fotó: ANP/AFP/Robin Utrecht)