Mark Rutte holland kormányfő a hétvégén benyújtotta lemondását, miután összeomlott a kormánykoalíció, mert többnapos tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről. Rutte sajtótájékoztatóján elmondta:
a koalícióban áthidalhatatlanak bizonyultak a nézeteltérések migrációs ügyben, és a négy párt közösen arra a következtetésre jutott, hogy nem lehetséges a megállapodás.
A migrációs politikáról hónapok óta folynak viták a koalíción belül. A kormányfő által vezetett liberális-konzervatív Szabad Demokrata Néppárt (VVD) és a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) szigorításokat szorgalmazott a Hollandiába érkező menedékkérők számának korlátozására, míg a balliberális 66-os Demokraták (D66) és a Keresztény Unió Pártja ezt elutasította. A nézeteltérések egyik oka a menedékkérők kétstátusú rendszerének kialakítása körül összpontosult, amelynek értelmében a menedékkérők a kérelmezési folyamat kezdetén vagy A, vagy B státust kapnának. Az A státus állandó tartózkodási engedélyt jelentene, a B státus ideiglenes lenne. A vita arról szólt, hogy a B státusú személyek jogosultak-e családegyesítési jogokra is.
– Mark Rutte nem először kényszerült lemondásra miniszterelnökként, ugyanis 2021-ben a hollandiai gyermekgondozási támogatások körül kialakult botrány miatt már korábban is távoznia kellett. Ezt követően nyert pártjával ismét választást, amely után 2022-ben állt fel újra a vezetésével a most összeomló négypárti koalícióból álló kormány. Azonban ma már rosszabbul áll, így egy ma tartandó parlamenti választás során várhatóan nem ő töltené be a döntéshozói pozíciót – mondta el lapunknak Halkó Petra. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette:
az elsősorban Nyugat-Európában megfigyelhető sokpárti koalíciós kormányok egyfelől beszédesek olyan szempontból, hogy a választópolgárok bizalmatlanságát, képviselet-nélküliségét tükrözi; másfelől előrevetítenek egy instabilitást, bizonytalansági faktort a politikai rendszerben.
Ennek az eredményét láthatjuk ma Hollandiában a migrációt övező vita kapcsán, amely az emberek identitását az egyik legmélyebb módon érinti. Kiemelte, hogy
Hollandiában az európai országok többségéhez hasonlóan évek óta a politikai „forró témák” között szerepel a migráció kérdésköre.
– A népesség kismértékben növekszik ugyan, de ez az országon és az Európán kívülről érkező migránsoknak köszönhető, akiknek a humanitárius köntösbe bújtatott importálásával a munkaerőpiaci problémáikat kívánják kezelni. Ezzel szemben ez a politika komoly gazdasági és szociális terhet jelent a holland állampolgároknak. Ráadásul többször probléma merült fel a közbiztonsággal és a menedékkérők befogadására szánt létesítmények rendkívül rossz körülményeivel kapcsolatban is. A helyzet kódolt etnikai feszültségeket generál a társadalomban, amely egy ponton utoléri a politikai szférát is – jegyezte meg az elemző.
Az elmúlt időszakban az újabb franciaországi zavargások kapcsán is azt láthattuk, hogy komoly problémákat okozott a tömeges bevándorlás.
– A szakértők egységes álláspontja szerint az, amit ma Franciaországban látunk, kísértetiesen hasonlít az Amerikai Egyesült Államokban nem olyan régen kirobbant Black Lives Matter mozgalomhoz. Egyrészt abból adódóan, hogy az országba érkező bevándorlók jellemzően a társadalom úgynevezett alsó rétegeibe integrálódtak, párhuzamos közösségek és multikulturális társadalmak alakultak, amelyekben a hosszú ideje felgyülemlett negatív hangulat most robbant – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Halkó Petra. Hozzátette: a probléma abból is adódik, hogy Franciaország nagyon komoly, a múltbéli történések és megmásíthatatlan etnikai adottságok okán mesterségesen generált folyamatokkal néz szembe: a „forradalmi alanyt” − etnikai kisebbségek − arra bátorítják, hogy az állítólagos erőszakos társadalmi rendszerrel szemben taktikai önvédelemként explicit módon vállalják az anarchia szélsőséges megnyilvánulásait, nevezetesen az Alinsky-szemléletet követve.
A cél a destabilizáció és rendbontás. Mára ott tartunk, hogy több mint 200 városban voltak lázongások, 45 ezer rendőrt és csendőrt vezényeltek ki, akikből több százan megsérültek, több ezer autót gyújtottak fel, boltot és bankfiókot fosztottak ki.
Attól tartok, ki kell mondani, hogy az illegális bevándorlásból keletkező problémák túlnőttek Franciaországon
– fogalmazott lapunknak a szakértő.
Mint ismert, Brüsszelben ismét napirenden vannak a kötelező kvóták, szakértők szerint azonban ez nem csökkentené az illegális bevándorlás mértékét, sőt újabb meghívólevelet jelentene a migránsoknak. – A közelmúltban elfogadott kötelező elosztáson alapuló migrációs rendszerről szóló határozat több sebből vérzik: a testületnek nincs felhatalmazása ilyen szintű döntés meghozatalára, illetve a kötelező kvóták elképzelése több ponton is sérti az uniós szerződéseket – hangsúlyozta Halkó Petra. Megjegyezte,
„az Európai Unióban mára rendszeridegenné vált a jogszabályok betartása és betartatása, miközben a közösség történetének legsúlyosabb korrupciós botrányai következmények nélkül maradnak.
A 2024-es európai parlamenti választásoknak tehát tétjük van, hiszen fontos, hogy az európai uniós polgárok szavazzanak, mert nem egy nagy ívű közvélemény-kutatásról lesz szó – hívta fel rá a figyelmet a szakértő. − Európa polgárai most dönthetnek arról, milyen irányt vegyen az Európai Unió jövője, és arról, hogy olyan vezetői lehessenek a közösségnek, akik az idegen érdekek helyett valóban az európai uniós polgárok érdekeit helyezik az első helyre, ami talán sürgetőbb, mint valaha − összegzett lapunknak a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Borítókép: Mark Rutte (Fotó: ANP/AFP/Robin Utrecht)
