Kijev garanciákat kaphat a NATO-tól?

A francia hadsereg műveleti tartalékos ezredese reméli, hogy Franciaország és Németország képes lesz megfékezni a balti államokat és Lengyelországot.

Megindult ugyan az ukrán ellentámadás, de az eddigi sikerek még elmaradtak. Kijevnek a háború folytatása érdekében már egy kisebb győzelem is elég, a vereséget azonban el kell kerülnie.(Fotó: Hürriyet Daily News / Twitter)

Azonban valamennyi NATO-tagállam szuverén országként az ENSZ alapokmánya szerint csatlakozhatna Kijev mellett a harcokban, igaz, ebben az esetben a NATO-nak ki kellene nyilvánítania azt, hogy ez nem NATO-döntés alapján történt.

Az ENSZ-alapokmánya szerint ugyanis

ha valamelyik ország megsérti egy másik ország függetlenségét vagy szuverenitását, akkor bármely tagország a megtámadott fél segítségére siethet.

Vagyis amennyiben vannak is Ukrajnában másik országból származó kiképzők, tanácsadók vagy katonák, úgy ők az nemzetközi jogi lehetőségeiket merítik ki, és nem a NATO részeként vannak jelen, hanem az ENSZ alapokmányának globális biztonsága alapján.

Since Russia’s full-scale invasion of Ukraine, tens of thousands of brave Ukrainians have volunteered to defend their country. They are trained in basic military skills by NATO Allies and partners across Europe#StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/JRdR9XWKs1

— NATO (@NATO) July 6, 2023

Galacteros szerint továbbá a NATO szélesebb bevonódása megtörténhetne, ha a Kijev által régóta hangoztatott provokáció vagy szabotázs történne a zaporizzsjai atomerőműben. Amint arra az MTI is felhívta a figyelmet: Oroszország és Ukrajna egyaránt azzal vádolja a másikat, hogy támadást tervez az erőmű ellen, amely az ukrajnai Zaporizzsja régióban, a frontvonal közelében, orosz kézen lévő területen található.

– Ha ez megtörténik, akkor vagy azonnal tárgyalások következnek, tekintettel a katasztrófa mértékére, vagy ez a NATO-erők bevonásának kezdetét jelentheti. A történtekért Oroszországot fogják hibáztatni, az incidenst pedig olyan súlyosnak ítélik majd meg, hogy az ürügyként is szolgálhat – fogalmazott.

A francia elemző Ukrajna NATO-tagsága kapcsán elmondta, hogy Litvánia, Lengyelország és néhány másik európai ország is nagyon magabiztos álláspontot képvisel Ukrajna NATO-felvételével kapcsolatban anélkül, hogy megvárná a konfliktus végét, azonban szerinte Európában nem mindenki osztja ezt a nézetet.

A The Telegraph brit lap NATO-tisztviselőkre hivatkozva épp arról számolt be, hogy a hírek szerint Németország a vilniusi NATO-csúcson arra készül, hogy elhalassza Ukrajna NATO-tagságának megvitatását, mondván a csúcstalálkozón inkább a biztonsági garanciák növelésére kellene összpontosítani, mintsem az esetleges tagsági pályázatokra. A forrás szerint Berlin nem akarja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tesztelje a NATO 5. cikkelyét (globális védelem), ezért időt kér a szükséges garanciák kidolgozásához.

Great visit to Vilnius & #GriffinStorm with President @GitanasNauseda & #Pistorius @BMVg_Bundeswehr ahead of #NATOSummit. We will take key decisions to support #Ukraine & strengthen our defence in a more dangerous world. Thanks to #Lithuania for your valued contributions to #NATO pic.twitter.com/KXYgyAtEn9

— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 26, 2023

Galacteros szerint Párizs ellentmondásos jeleket küld, egyszer ellenzi a tagságot, máskor pedig az Elysée-palota úgy fogalmaz, hogy nem bánná, ha Ukrajna a NATO tagja lenne.

Ez persze nem valószínű, hogy sokkal közelebb visz minket a békéhez

– fűzte hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy Franciaország készen áll a tárgyalásokra és hogy Párizs visszatér a közvetítő szerepéhez, és a konfliktus eszkalálása helyett a békéért fog dolgozni.

Tiszta szívemből remélem, hogy Franciaország és Németország képes lesz megfékezni a balti államokat és Lengyelországot, hogy ne rántsák a szövetséget konfliktusba Oroszországgal, mert ez őrültség lenne

– nyomatékosított.

Borítókép: Megindult ugyan az ukrán ellentámadás, de az eddigi jelentős sikerek elmaradtak. Kijevnek a háború folytatása érdekében már egy kisebb győzelem is elég, a vereséget azonban el kell kerülnie. (Forrás: Hürriyet Daily News/Twitter)