Kijev garanciákat kaphat a NATO-tól?

A francia hadsereg műveleti tartalékos ezredese reméli, hogy Franciaország és Németország képes lesz megfékezni a balti államokat és Lengyelországot.

Magyar Nemzet
2023. 07. 09. 15:46
Megindult ugyan az ukrán ellentámadás, de az eddigi sikerek még elmaradtak. Kijevnek a háború folytatása érdekében már egy kisebb győzelem is elég, a vereséget azonban el kell kerülnie.(Fotó: Hürriyet Daily News / Twitter)
Megindult ugyan az ukrán ellentámadás, de az eddigi sikerek még elmaradtak. Kijevnek a háború folytatása érdekében már egy kisebb győzelem is elég, a vereséget azonban el kell kerülnie.(Fotó: Hürriyet Daily News / Twitter)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A NATO-országok, tekintettel arra, hogy nem született konszenzus Ukrajna Szövetséghez való csatlakozásáról, a július 11. és 12. közötti vilniusi csúcstalálkozón felajánlhatják Kijevnek, hogy bizonyos feltételekkel garanciákat vállalnak harmadik erők részvételére a jelenlegi konfliktusban” – nyilatkozta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek Caroline Galacteros, a francia hadsereg műveleti tartalékos ezredese, a párizsi székhelyű Geopragma elemzőközpont vezetője.

Hozzátette: 

Szerintem van olyan kockázat, hogy a NATO valamennyi vagy egyes országai Ukrajna mellett bevonódik a konfliktusba.

– A NATO keresi a módját arra, hogy Ukrajnát a védelmébe vegye anélkül, hogy nagyszabású katonai konfliktusba keveredne Oroszországgal. Lehetséges ez? Nem tudom. De feltételezhető, hogy Ukrajna garanciákat kap arra, hogy számos más erőt is bevetnek, ha olyan csapást mérnének rá, amelyet elfogadhatatlannak tartanak – vélekedett.

Ha a NATO mint politikai és katonai szövetség, szervezeti szinten lépne be a konfliktusba, akkor – ahogy azt már számos szakértő kifejtette – az világháborút jelentene atomhatalmak között.

Azonban valamennyi NATO-tagállam szuverén országként az ENSZ alapokmánya szerint csatlakozhatna Kijev mellett a harcokban, igaz, ebben az esetben a NATO-nak ki kellene nyilvánítania azt, hogy ez nem NATO-döntés alapján történt.

Az ENSZ-alapokmánya szerint ugyanis

ha valamelyik ország megsérti egy másik ország függetlenségét vagy szuverenitását, akkor bármely tagország a megtámadott fél segítségére siethet.

Vagyis amennyiben vannak is Ukrajnában másik országból származó kiképzők, tanácsadók vagy katonák, úgy ők az nemzetközi jogi lehetőségeiket merítik ki, és nem a NATO részeként vannak jelen, hanem az ENSZ alapokmányának globális biztonsága alapján.

Galacteros szerint továbbá a NATO szélesebb bevonódása megtörténhetne, ha a Kijev által régóta hangoztatott provokáció vagy szabotázs történne a zaporizzsjai atomerőműben. Amint arra az MTI is felhívta a figyelmet: Oroszország és Ukrajna egyaránt azzal vádolja a másikat, hogy támadást tervez az erőmű ellen, amely az ukrajnai Zaporizzsja régióban, a frontvonal közelében, orosz kézen lévő területen található.

– Ha ez megtörténik, akkor vagy azonnal tárgyalások következnek, tekintettel a katasztrófa mértékére, vagy ez a NATO-erők bevonásának kezdetét jelentheti. A történtekért Oroszországot fogják hibáztatni, az incidenst pedig olyan súlyosnak ítélik majd meg, hogy az ürügyként is szolgálhat – fogalmazott.

A francia elemző Ukrajna NATO-tagsága kapcsán elmondta, hogy Litvánia, Lengyelország és néhány másik európai ország is nagyon magabiztos álláspontot képvisel Ukrajna NATO-felvételével kapcsolatban anélkül, hogy megvárná a konfliktus végét, azonban szerinte Európában nem mindenki osztja ezt a nézetet.

A The Telegraph brit lap NATO-tisztviselőkre hivatkozva épp arról számolt be, hogy a hírek szerint Németország a vilniusi NATO-csúcson arra készül, hogy elhalassza Ukrajna NATO-tagságának megvitatását, mondván a csúcstalálkozón inkább a biztonsági garanciák növelésére kellene összpontosítani, mintsem az esetleges tagsági pályázatokra. A forrás szerint Berlin nem akarja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tesztelje a NATO 5. cikkelyét (globális védelem), ezért időt kér a szükséges garanciák kidolgozásához.

Galacteros szerint Párizs ellentmondásos jeleket küld, egyszer ellenzi a tagságot, máskor pedig az Elysée-palota úgy fogalmaz, hogy nem bánná, ha Ukrajna a NATO tagja lenne.

Ez persze nem valószínű, hogy sokkal közelebb visz minket a békéhez

– fűzte hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy Franciaország készen áll a tárgyalásokra és hogy Párizs visszatér a közvetítő szerepéhez, és a konfliktus eszkalálása helyett a békéért fog dolgozni.

Tiszta szívemből remélem, hogy Franciaország és Németország képes lesz megfékezni a balti államokat és Lengyelországot, hogy ne rántsák a szövetséget konfliktusba Oroszországgal, mert ez őrültség lenne

– nyomatékosított.

Borítókép: Megindult ugyan az ukrán ellentámadás, de az eddigi jelentős sikerek elmaradtak. Kijevnek a háború folytatása érdekében már egy kisebb győzelem is elég, a vereséget azonban el kell kerülnie. (Forrás: Hürriyet Daily News/Twitter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.