Lángokban Franciaország – a gyújtózsinór végén a bevándorláspárti Soros-hálózat

Soros György számtalan alkalommal szított utcai erőszakot, hogy hasznot húzzon abból – mutatott rá az Alapjogokért Központ.

Párizs, 2023. július 2. Rendõrök összecsapnak tiltakozókkal Párizs központjában 2023. július 1-jén. A francia nagyvárosokban 45 ezer rendõrt mozgósítottak, miután Nanterre-ben június 27-én egy közúti ellenõrzést végzõ francia rendõr intézkedés közben lelõtt egy 17 éves fiút. Ezt követõen zavargások törtek ki több városban is, a tiltakozók épületeket és jármûveket gyújtottak fel vagy rongáltak meg. A fiatal életét kioltó rendõrt elõzetes letartóztatásba helyezték. MTI/EPA/Mohamed Badra Fotó: Mohamed Badra

„Számos kapcsolódási pont fedezhető fel a nyílt társadalom hálózata és a Franciaországban dúló migránslázadás között. Ismeretes, hogy Soros György számtalan alkalommal szított utcai erőszakot annak érdekében, hogy politikai – vagy pénzügyi – hasznot húzzon abból. Ezt tette Jugoszláviával kezdve a volt szovjet tagállamokon és az úgynevezett színes forradalmakon át az USA számos városát anarchiába taszító BLM-ig” – írta meg elemzésében az Alapjogokért Központ. 

„Tudjuk azt is, hogy a Soros-hálózat az illegális, ellenőrizetlen, tömeges migráció legfőbb támogatója. Ezenfelül ma már egyáltalán nem titok, hogy az amerikai demokraták érdekei és eszköztára is jelentős mértékben összefonódott a Soros-klánnal. Nem a mostani lázongás lenne az első eset, amikor Emmanuel Macron elnök szuverenitási törekvéseit – gondoljunk Pekingben tett látogatására – az országon kívülről (is) szított utcai erőszak követ. Jusson eszünkbe Alexander Soros »koronázása« után tett ígérete, mely szerint apjánál is agresszívebben kívánja majd érvényesíteni a nyílt társadalom ideológiáját és „értékeit”.

Mindennek tükrében megfogalmazható az az állítás, hogy a Soros-hálózat tevékenysége a Franciaországot sújtó erőszakhullám egyik alapvető kiváltó oka

– mutatott rá a jogi elemző- és kutatóintézet.

Kifejtették: „a jelenlegi zavargások legközvetlenebb módon arra vezethetőek vissza, hogy Franciaország tömegesen fogadott be illegális bevándorlókat, akik nem voltak hajlandók beilleszkedni a hagyományos francia társadalomba. Mindkét tényező tekintetében tetten érhetőek a nyílt társadalom hálózatának és eszmeiségének káros hatásai. Soros György célkeresztjében a hagyományos nemzetállam áll, így nem meglepő, hogy az általa ellenőrzött NGO-k minden eszközt megragadnak annak aláaknázására. A tömeges bevándoroltatás pedig egy erre alkalmas, roppant pusztító eszköz, különösen akkor, ha a migránsok magukkal hozzák saját kultúrájukat és hagyományaikat, melyeket nem hajlandók sem feladni, sem bármely módon összhangba hozni a befogadó ország tradícióival, viselkedési szabályaival. Pontosan ez történt – a Soros-birodalom hathatós támogatásával – Franciaországban, ahol a párhuzamos társadalmak között kialakult, mesterségesen (is) gerjesztett feszültségek a mostani robbanáshoz vezettek.” 

Alexander Soros és Soros György. Forrás: Facebook

Az Alapjogokért Központ közölte: számtalan elemzés született arról, hogy a magyar származású spekuláns hogyan szított utcai erőszakba torkolló belső konfliktusokat a világ számos országában. 

„A Soros-klán alaposan kivette a részét a 2020-ban az Egyesült Államokon végigsöprő, BLM-tüntetéshullám néven elhíresült vandál pusztításból is. Számos párhuzam érzékelhető a tengerentúli zavargások és a mostani francia migránslázadás között. Mint az USA-ban akkor, úgy ma Franciaországban is a progresszió élharcosai a rendőrség egészét hibáztatják a kialakult helyzetért” – véli az intézet.

Hozzátették: látva azt, hogy Alexander Soros milyen szoros kapcsolatokat ápol az amerikai demokrata párt felső vezetésével – Joe Biden beiktatása óta nem kevesebb, mint 14 alkalommal járt a Fehér Házban –, nem tűnik alaptalannak az a gyanú sem, hogy a jelenlegi franciaországi erőszak összefüggésbe hozható azzal, hogy a progresszív washingtoni kormányzat nem nézte jó szemmel Emmanuel Macron pekingi útját. Ugyanis a francia elnök Kínában arról beszélt, hogy hazájának – és az egész EU-nak – saját érdekeiből kiindulva kell viszonyulnia a feltörekvő nagyhatalomhoz. 

Az Alapjogokért Központ szerint magyar szempontból vizsgálva az eseményeket igen szembeötlő, hogy az olyan föderális európai intézmények, mint az Európai Parlament, ahol a képviselők egy része közismerten közeli viszonyt ápol a Soros-klánnal – mely az előző ciklusban 226 „megbízható szövetségest” tartott számon közöttük – annak ellenére ragaszkodnak a migránskvótákhoz, hogy a francia példa egészen nyilvánvalóan mutatja, hová vezet a parttalan migráció. 

„A most nyugat-európai városokban tomboló garázda zavargások kapcsán látható tehát, hogy Alexander Soros nem beszélt a levegőbe, amikor hatalomátvétele után a politikai nyomás fokozását ígérte. 

A társadalmi igazságharc leple alatt folytatott vandál erőszak pedig mutatja, hová vezet a korlátlan multikulti: a migránsgettókból kiinduló, gerjesztett káosz minket csak megerősít abban, hogy az illegális bevándorlókat az országon kívül, az uniós kvótaterveket a fiókok legmélyén, a Soros-befolyást pedig kordában kell tartani.

– összegezte az Alapjogokért Központ.

Borítókép: Rendőrök összecsapnak tiltakozókkal Párizs központjában 2023. július 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)