Egyelőre nincs információ arról, hogy ki léphet Rutte helyére a VVD élén. A párt parlamenti frakcióját jelenleg Sophie Hermans, Rutte korábbi politikai asszisztense vezeti.
A Rutte-kormányt az elmúlt években számos botrány rázta meg. A magát a jogállamiság és a hitelesség bajnokaként beállító holland miniszterelnök egy a családtámogatással kapcsolatos botrány miatt már 2021 januárjában is lemondásra kényszerült.
2012-től kezdődően ugyanis több száz család került súlyos anyagi helyzetbe, miután a holland adóhatóság csalóként kezelte őket, és megvonta tőlük a gyermekgondozási támogatást, valamint számos esetben több ezer euró visszafizetésére kötelezte az érintetteket. Ez legtöbbször olyan családoknál fordult elő, ahol a szülőknek kettős állampolgársága volt. A nemzeti ombudsman és a holland parlament vizsgálóbizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy a holland adóhatóság megsértette a jogállamiságot, figyelmen kívül hagyta a gyermekjogokat és több családot lehetetlenített el anyagilag.
A vizsgálóbizottság szerint a harmadik, továbbá a korábbi Rutte vezette kormányok is felelősek a családoknak okozott megpróbáltatásokért
– írta a helyi sajtó.
Az adóhatóság visszaéléseinek áldozatává vált szülők egy csoportja öt, akkor hivatalban lévő és egy volt miniszter ellen indított bírósági keresetet, súlyos gondatlansággal és hivatali bűncselekménnyel vádolva őket.
A Rutte-kormány ezek után lemondott; a márciusi választásokig még hivatalban maradtak, utána pedig ismét ő alakíthatott kormányt.
Azonban nem ez volt a Rutte-kormányzat egyetlen botlása,
2019-ben bizalmatlansági szavazást kezdeményezett a holland parlament alsóháza Mark Rutte ellen, miután kiderült: a miniszterelnök hazudott arról, miként hozott döntést az osztalékadóval kapcsolatban. Rutte azért lobbizott a holland törvényhozásnál, hogy töröljék el az osztalékadót, amivel az volt a célja, hogy a Unilever élelmiszeripari multicég tartsa meg európai központját Rotterdamban.
Holland parlamenti képviselők azonban nyilvánosságra hoztak egy 50 oldalas dokumentumcsomagot, amelyből kiderült, hogy a kormányfő a Unilever érdekében lobbizott. Rutte korábban úgy nyilatkozott a parlamentben, nem emlékszik arra, hogy ilyen emlékeztetők készültek volna, majd megpróbálta megakadályozni a rá nézve terhelő bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát. A parlament ezután bizalmatlansági indítványt terjesztett be Rutte ellen, amit szűk többséggel végül elvetettek a képviselők.
A miniszterei is félrevezették a parlamentet
Rutte több miniszterét is elveszítette 2015 óta, miután azok félrevezették a parlamentet, és ezzel hiteltelenné váltak.
Tavaly májusban lemondott Mark Harbers bevándorlásügyi miniszter, miután kiderült, hogy a parlament elé terjesztett éves migrációs jelentése manipulált adatokat tartalmazott.
A jelentésben a migránsok által Hollandiában elkövetett bolti lopások több kategóriára lebontva részletesen jelentek meg, míg a társadalmat sokkal inkább megosztó bűnözési statisztikákat – köztük a gyilkosságokat és a szexuális bűncselekményeket – összevonva, az „egyéb” kategóriába sorolták. Rutte elfogadta Harbers lemondását, de a Twitteren így kommentálta az esetet: „Nagyon sajnálatos, hogy a kabinetnek búcsúznia kell egy ilyen tehetséges és elkötelezett liberálistól”.
Korábban kormányának két minisztere és egy miniszterhelyettese is lemondásra kényszerült, miután kiderült, hogy rajta voltak egy 2001-ben elfogott kábítószer-kereskedő kifizetési listáján, akitől kenőpénzt fogadtak el.
Ard van der Steur igazságügyi miniszter 2017 januárjában mondott le emiatt, míg elődje, Ivo Opstelten miniszter és helyettese, Fred Teeven 2015-ben volt kénytelen távozni hivatalából. Utóbbi két tisztségviselőről kiderült, hogy hazudtak a parlamenti vizsgálóbizottságnak a drogbárótól származó kenőpénzekről, amelynek összege kétmillió eurót tett ki.
Mindemellett az egykori kormányfő személyesen próbálta megakadályozni a szíriai lázadók holland támogatásával kapcsolatos vizsgálatokat. Nyomást gyakorolt a kormánytisztviselőkre, hogy azok akadályozzák meg az indítvány elfogadását a parlamentben. A „segélyprogram” alapos vizsgálata a kormány álláspontja szerint feszültséget kelthet a szövetségesek között.
A Nieuwsuurhoz jutott információk alapján pedig Mark Rutte a miniszterek tanácsa előtt is felszólalt a tényfeltáró vizsgálat megakadályozása érdekében.
Az NLA-program keretében Rutte és kormánya 2015 és 2018 között három éven keresztül ellenőrizhetetlenül szíriai radikális militarista csoportokat támogatott a holland adófizetők pénzéből.
A Nieuwsuur és a Trouw már 2018-ban cikkezett arról, hogy a 22 támogatott szíriai fegyveres csoport egy része megsértette az emberi jogokat, és aktívan együttműködtek a terroristákkal. Mindeközben Hollandiától 25 millió euró értékben kaptak összesen 313 darab autót, ételt, gyógyszereket, kommunikációs eszközöket, sátrakat, egyenruhákat és egyéb támogatásokat.
A probléma feltárása után majdnem három évvel a képviselőház elfogadta az NLA programmal kapcsolatos indítványt, ami szerint független tényfeltárókkal kell kivizsgálni a program körül felmerült kérdéseket és a támogatások jogszerűségét. A Nieuwsuur forrásai szerint azonban Rutte több minisztert is győzködött arról, hogy nem akar ilyen tényfeltáró vizsgálatot.
Korábban Stef Blok külügyminiszter azt mondta, hogy a kutakodás komoly gondokat okozhat, mert az információk nagy része titkos és bizalmas, emellett feszültséget okozhat a vizsgálat a támogatási programban részt vevő szövetségesek között.
Az NLA program eredeti célja az volt, hogy nem közvetlen katonai támogatást nyújtson a lázadó és mérsékelt szíriai harci csoportoknak, logisztikai felszerelésekkel, élelmiszerekkel és gyógyszerekkel lássák el őket. De a program hitelét vesztette, miután kiderült, hogy nem is olyan könnyű meghatározni, hogy melyik hadviselő fél számít mérsékeltnek.
Ennek köszönhetően támogatáshoz jutottak olyan csoportok is, amelyek nemcsak támogatták a szélsőségeseket, de ők maguk is dzsihadisták voltak. Ennek hatására pedig 2018 márciusában megszüntették az NLA programot.
Ezek után pedig Mark Rutte és kormánya három évig tudta késleltetni a vizsgálóbizottság felállítását az esettel kapcsolatban, végül azonban a CDA képviselőjének, Martijn van Helvertnek az indítványát nagy többséggel fogadta el a képviselőház, ezzel pedig külső vizsgálatot indítottak az ügyben.
