Még nincs minden veszve: így alakíthat kormányt a spanyol jobboldal

Az elkövetkezendő napokban átszámolják a határon túli szavazatokat, ami a jobboldal malmára hajthatja a vizet.

Tóth Brigitta (Murcia)
2023. 07. 27. 14:17
SPAIN-POLITICS-ELECTIONS Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A határon túl élő spanyolok szavazatai menthetik meg a jobboldali kormányalakítást Spanyolországban. Az ibériai állam választópolgárai múlt vasárnap járultak az urnákhoz, miután Pedro Sánchez kormányfő a május végi önkormányzati választásokon elszenvedett veresége miatt előre hozta az eredetileg decemberben esedékes parlamenti választásokat. A voksolás nem olyan eredménnyel ért véget, amilyenre a közvélemény-kutatások alapján számítani lehetett. 

A jobboldali Néppárt (PP) ugyan győzött, de egyetlen lehetséges szövetségesével, a Voxszal együtt sem éri el a kormányalakításhoz szükséges abszolút többséget (176 mandátumot), ugyanakkor a baloldal sem tud felmutatni olyan támogatottságot, amely elég lenne a progresszív kormányzás folytatásához.

 

Még változhatnak az eredmények

A választások végeredménye a következő napokban némiképp még változhat, ugyanis a külföldön élő spanyolok még nem adták le szavazataikat. Összesen 2,3 millió választásra jogosult állampolgár él távol hazájától, és jelenleg 200 ezerrel többen szerepelnek a névjegyzékben, mint az előző, 2019-es voksolások idején. Ők július 28-án pénteken szavaznak, ezután kezdődik csak meg az újraszámlálás, amelyet hivatalosan augusztus 1-jéig fejeznek be. Azt nem lehet tudni, hogy hány külföldi rezidens dönt úgy, hogy állást foglal hazája politikai életének alakulásában, ami viszont biztos, hogy voksaik korábban nem voltak komoly befolyással a végeredményre.

A mostani választásokon viszont azért lehet kulcsszerepük, mert a Néppártot több régióban csak egy hajszál választja el attól, hogy plusz mandátumot szerezzen és ha ezt a szocialistáktól tudják elvenni, úgy a mérleg nyelve tovább billen a jobboldal felé, megnehezítve az egyébként is kaotikus hetek előtt álló kormányalakítást.

Madridban például, amelynek Spanyolországon kívül 378 ezer regisztrált szavazója van, a Néppártnak csak 1749 voksot kellene begyűjtenie ahhoz, hogy helyet lopjon a szocialista párttól. Gironában pedig, ha a Néppárt 363-mal több szavazatot szerez a szeparatista Junts per Catalunyától (Együtt Katalóniáért) a külföldi szavazatok összeszámlálása során, az is egy plusz képviselői széket jelentene a jobboldalnak. Ez pedig komoly változást idézhetne elő a kormányzási forgatókönyvekben.

 

Mi következik?

Spanyolországban augusztus 17-én alakul meg az új kongresszus és szenátus. Öt nappal később a király megkezdi a párbeszédet a pártokkal, köztük a két miniszterelnök-jelölttel, a győztes Alberto Núnez Feijóo-val és riválisával, Pedro Sánchezzel. A megbeszélések után VI. Fülöp eldönti, hogy kit kér fel először a kormányalakításra. Ezt követi majd a parlamenti bizalmi szavazás, amelynek első fordulójában a jelöltnek abszolút többséget, 176 szavazatot kell elérnie ahhoz, hogy a beiktatása sikeres legyen. Ezt jelen állás szerint sem Sánchez, sem Feijóo nem tudja felmutatni. A spanyol választási törvény szerint azonban az elsőt egy második bizalmi szavazás követi, amelyen már az egyszerű többséget is elegendő elérni. Ebben az esetben Pedro Sánchez, baloldali és nacionalista szövetségeseinek köszönhetően (Sumar, ERC, Bildu, PNV és BNG igen szavazatával, valamint a Junts per Catalunya tartózkodásával) 172 igen szavazatot tudna elérni szemben 171 nemmel (PP, Vox, UPN, CC), vagyis kormányon maradhatna.

Ha viszont a külföldi szavazatok miatt Madridban vagy Gironában olyan eredmény születik, amely megváltoztatja a mandátumok eloszlását, úgy Pedro Sáncheznek már nem lenne elég a Junts per Catalunya tartózkodása a beiktatáshoz, hanem kifejezetten a párt támogatását kellene kérnie.

Ez viszont egyáltalán nem bizonyul majd könnyű falatnak, miután a Junts már a választások éjszakáján közölte, hogy „nem teszi a semmiért cserébe miniszterelnökké Pedro Sánchezt”. Kéréseik pedig elég világosak: követelik a katalán függetlenségi népszavazás megtartását, valamint amnesztiát annak a Carles Puigdemont-nak, aki 2017-ben a párt vezetőjeként kikiáltotta Katalónia alkotmányellenes elszakadását, majd a felelősségre vonás elől Brüsszelbe menekült és európai parlamenti képviselőként politizált tovább.

Persze a külföldiek szavazatai a baloldalnak is kedvezhetnek: Tarragonában a szocialistákat 1298 voks választja el attól, hogy egy mandátumot megszerezzenek a Junts-tól, Málagában pedig 3047 szavazatra lenne szükségük ahhoz, hogy elcsípjék a Néppártot.

A dél-európai országnak leghamarabb szeptemberben lehet új kormánya, addig a Sánchez-féle baloldali koalíció működik tovább ügyvivő kormányként. Ha végül sem a Néppárt, sem a szocialisták nem tudják megszerezni a kormányalakításhoz szükséges többséget, úgy új választásokat fognak kiírni, várhatóan december környékére.

Borítókép: Alberto Núnez Feijóo a választásokat követően (Fotó: AFP/Pierre-Philippe Marcou) 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.