Mi következik?
Spanyolországban augusztus 17-én alakul meg az új kongresszus és szenátus. Öt nappal később a király megkezdi a párbeszédet a pártokkal, köztük a két miniszterelnök-jelölttel, a győztes Alberto Núnez Feijóo-val és riválisával, Pedro Sánchezzel. A megbeszélések után VI. Fülöp eldönti, hogy kit kér fel először a kormányalakításra. Ezt követi majd a parlamenti bizalmi szavazás, amelynek első fordulójában a jelöltnek abszolút többséget, 176 szavazatot kell elérnie ahhoz, hogy a beiktatása sikeres legyen. Ezt jelen állás szerint sem Sánchez, sem Feijóo nem tudja felmutatni. A spanyol választási törvény szerint azonban az elsőt egy második bizalmi szavazás követi, amelyen már az egyszerű többséget is elegendő elérni. Ebben az esetben Pedro Sánchez, baloldali és nacionalista szövetségeseinek köszönhetően (Sumar, ERC, Bildu, PNV és BNG igen szavazatával, valamint a Junts per Catalunya tartózkodásával) 172 igen szavazatot tudna elérni szemben 171 nemmel (PP, Vox, UPN, CC), vagyis kormányon maradhatna.
Ha viszont a külföldi szavazatok miatt Madridban vagy Gironában olyan eredmény születik, amely megváltoztatja a mandátumok eloszlását, úgy Pedro Sáncheznek már nem lenne elég a Junts per Catalunya tartózkodása a beiktatáshoz, hanem kifejezetten a párt támogatását kellene kérnie.
Ez viszont egyáltalán nem bizonyul majd könnyű falatnak, miután a Junts már a választások éjszakáján közölte, hogy „nem teszi a semmiért cserébe miniszterelnökké Pedro Sánchezt”. Kéréseik pedig elég világosak: követelik a katalán függetlenségi népszavazás megtartását, valamint amnesztiát annak a Carles Puigdemont-nak, aki 2017-ben a párt vezetőjeként kikiáltotta Katalónia alkotmányellenes elszakadását, majd a felelősségre vonás elől Brüsszelbe menekült és európai parlamenti képviselőként politizált tovább.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!