Öt évvel megemelik a katonai rendfokozatot viselők bizonyos kategóriáinak a tartalékban maradásra vonatkozó korhatárát, emellett pedig módosították az orosz katonai szolgálatról szóló törvényt. A jogszabály-módosítások 2024. január 1-jén lépnek hatályba, és a katonákat, tengerészeket, őrmestereket, altiszteket, tiszthelyetteseket érinti. Az első kategóriába tartozók esetében a korhatár 35-ről 40 évre, a második kategóriában 45-ről 50 évre, a harmadik kategóriában 50-ről 55 évre emelkedik a besorozhatóság korhatára.
A mozgósítási tartalékban lévő állampolgárok korhatára is emelkedik. A rangidős tisztek esetében 65 évre, az altisztek esetében 60 évre, az egyéb rangúak esetében pedig 55 év lesz jövő évtől. A mozgósítási tartalékban lévő magasabb rangú tartalékos tisztek korhatára 70 év marad.
A fokozatos nyugdíjba vonulásra 2028. január 1-jéig tartó átmeneti időszakot irányoznak elő. Azok, akik 2024-ben töltik be az 50. életévüket, 51 éves korukig, a 2027-ben 50. életévüket betöltő polgárok pedig 54 éves korukig maradnak a tartalékosok között.
2028. január 1-jétől a közlegények, őrmesterek, altisztek, tiszthelyettesek és tengerészgyalogosok 55 éves korukig maradnak a tartalékban és a mozgósítási tartalékban. A törvény mindemellett azt is rögzíti, hogy a kötelező szolgálatot teljesítő vagy tartalékos oroszok szerződéssel részt vehetnek az országon kívüli hadműveletekben.
A jogszabály szerint a hadsereggel szerződést azok az orosz állampolgárok köthetnek, akiknek nincs külföldi állampolgársága vagy tartózkodási engedélye, akik tartalékosok, akik katonai szolgálatot teljesítettek vagy katonai képzési programokon vettek részt.
Ha az állampolgárok katonai rangú főtisztek, 62 éves korukig köthetnek ilyen szerződést. Az altisztek 57 éves korukig, az egyéb katonai rangú polgárok 52 éves korukig köthetnek majd szerződést, amelynek értelmében a kijelölt korhatár betöltse után is a hadsereg állományában maradnak.
A törvény meghatározza az állampolgárok tartalékos státusának felfüggesztésének eseteit is.
Ez lehetséges mozgósítási célú behívás esetén, a nemzetközi béke helyreállítását vagy az Oroszországon kívüli nemzetközi terrortevékenység visszaszorítását célzó tevékenységekben való részvételre vonatkozó szerződés megkötése esetén, valamint akkor, ha a polgár szerződést kötött a hadsereg számára kijelölt feladatok végrehajtásában való önkéntes segítségnyújtásról.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök videókonferencián tárgyal az orosz biztonsági tanács tagjaival Moszkvában 2023. április 21-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszander Kazakov)
