A Nézőpont Intézet elemzési igazgatója, Boros Bánk Levente szerint ez a küzdelem a teljes nyugati világra kiterjed, ahol az egyik oldalon a balliberális, globalista ideológiát képviselők, míg a másik oldalon a hagyományos értékekben hívő, nemzetben gondolkodó, jobboldali-konzervatív erők állnak.
Nem elszigetelt esetről van szó egyik országban sem. A baloldalról mindig is tudni lehetett, hogy teljes gátlástalansággal él vissza minden intézménnyel, szabályrendszerrel a politikai harc során. Az igazságszolgáltatás elbitorlása a szocialista és kommunista rezsimek legelső célkitűzései között szerepelt világszerte, minden országban, ahol hatalomra jutottak. Az a tény, hogy magukat „liberálisnak” valló politikusok is ehhez az eszközhöz nyúlnak, azt látszik igazolni, hogy a liberális ideológia e kései, posztmodern megjelenési formája egyre inkább átalakul egy marxizmussal rokon világnézetté, amely annak megszokott, agresszív eszköztárához is szívesen nyúl
– erről pedig Koskovics Zoltán geopolitikai elemző beszélt lapunknak.
A szakértők arra reagáltak, hogy az elmúlt időszakban világ egymástól távol eső részein akarják szinte egyszerre lesöpörni az asztalról a vezető jobboldali személyiségeket. Nemrég a brazil baloldal folyamatos lobbitevékenységeinek köszönhetően ellehetetlenítették Jair Bolsonaro indulását a következő elnökválasztáson. A bíróság ugyanis nemrégiben kimondta, hogy Bolsonaro becsmérlő megjegyzéseket tett a brazil választási rendszerre, amikor azt sugallta, hogy Lula Da Silva választási csalással nyerhetett. Azonban a volt elnök nem a választási rendszert, hanem konkrétan az elnökválasztáson használt elektronikus szavazóurnákat bírálta, mondván, hogy azokat manipulálni lehetett. Ezért hivatalban lévő elnökként saját kezdeményezésére külföldi választási megfigyelőket hívott meg. A bíróság szerint ugyanakkor ez elég ahhoz, hogy Bolsonaro jelöltségre alkalmatlannak minősüljön.
Hosszasan sorolhatjuk azokat a példákat a közelmúltból, amikor baloldali vagy liberális kormányok az igazságszolgáltatást fegyverként használták politikai ellenfeleikkel szemben. A legvészjóslóbb hírek valóban Brazíliából és az Egyesült Államokból érkeznek, de emlékezhetünk hasonló példára Európából is. Az olasz baloldal a Lega vezetőjét, Matteo Salvinit az emberrablás abszurd vádjával citálta bíróság elé azért, mert belügyminiszterként Olaszország törvényeit betartva és betartatva száműzte a migránshajókat hazája kikötőiből
– tette hozzá lapunknak Koskovics Zoltán.
Nem Brazília ugyanis az egyetlen ország, ahol a politikai baloldal messzemenő erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy politikai ellenfeleiktől úgy szabaduljon meg, hogy elkerülje a nyilvános vitában és az általános választásokon való szembesülést velük. A legjelentősebb az Egyesült Államokban a Demokrata Párt tevékenysége volt, amelynek célja először Donald Trump leváltása, most pedig annak megakadályozása, hogy induljon az elnökválasztáson. Ezek a kísérletek még mindig tartanak.
Az elmúlt legalább fél évszázad során a balliberális nézeteket megtestesítők domináns helyzetben voltak, nem csupán a nemzeti és nemzetközi politikai irányítást szerezve meg, hanem befolyásuk kiterjedt többek között a tudomány és felsőoktatás, a kultúra, vagy a média világára is, ezzel hozzáférést szerezve az emberek (akár politikai) véleményének alakítására, ezen keresztül pedig a társadalmak átalakítására is.
– jelentette ki a Magyar Nemzetnek Boros Bánk Levente.
Az amerikai és a brazil mellett a brit jobboldali erők is támadás alatt állnak. Nigel Farage, az brit Függetlenségi Párt (UKIP) korábbi vezetője a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt írta, hogy brit bankszámláit hirtelen, minden magyarázat nélkül zárolták. A politikus szerint politikai támadásról van szó.
Az intézmények megpróbálnak kiszorítani az Egyesült Királyságból azzal, hogy lezárják a bankszámláimat. Ez egy súlyos üldöztetés a politikai rendszer legmagasabb szintjén.
– írta Farage, majd pedig arra figyelmeztetett, hogy ha vele megtehetik ezt, akkor bárkivel előfordulhat egy hasonló eset.
Úgy tűnik, Farage számláinak zárolása része a pénzintézetek összehangolt erőfeszítéseinek, amelyek a konzervatív pártokat és politikusokat célozzák meg.
Az említett személyek köre korántsem teljes, hosszan lehetne sorolni azokat a konzervatív szereplőket, legyenek azok egyének, politikusok és közéleti szereplők vagy intézmények, akik és amelyek hasonló támadásoknak voltak kitéve az elmúlt években.
– jegyezte meg Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzési igazgatója.
A szakértő szerint minden alkalommal, amikor ezt a domináns szerepet látják veszélyben forogni, ez a balliberális nemzetközi hálózat összezár és összehangolt támadást intéz a fenti szereplők ellen, amely elsősorban működésük vagy sikerük ellehetetlenítését célozza. Ilyen támadás tapasztalható Magyarországgal szemben is, hiszen a kormányzás sikere, azaz a magyar modell alternatívát kínál mindenki számára, akik a balliberális fősodor ellenében másként gondolkodnak, ez pedig kihívást jelent az uralmát és befolyását féltő balliberális elitnek. De nem kell túl messzire mennünk ahhoz, hogy a jobboldali kormány vezette Lengyelország esetében is hasonló szándékot azonosíthassunk be – jelentette ki lapunknak Boros Bánk Levente.
Borítókép: A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump előző amerikai elnök kampányol a Georgia állambeli Columbusban 2023. június 10-én. Az Egyesült Államokban 2024. november 5-én tartanak elnökválasztást (Fotó: MTI/EPA/Erik S. Lesser)
