Jevgenyij Prigozsin, a Wagner magánhadsereg vezetője éveken keresztül úttörője volt az internetes trollkodásnak (provokációnak), sőt trollfarmokat (a provokáció intézményesített csoportja – a szerk.) is indított, hogy alakítsa a narratívát Oroszországban és azon túl is. Ám most a The New York Times amerikai napilap szerint Prigozsin „teremtménye” ellene fordult, és a támadások célkeresztjébe került, miután júniusban az orosz vezetés ellen indított puccskísérlete kudarcba fulladt, ő pedig Belaruszba kényszerült száműzetésbe.
Putyin és az általa biztosított pénzügyi erőforrások nélkül Prigozsin egy senki
– írta az egyik troll. „Prigozsin Putyin eszköze” – írta egy másikuk.
Valójában azonban nem az ilyen „beszólások” árthatnak igazán Prigozsinnak – vagy bárkinek –, hanem azok a kreált híresztelések, lejárató kampányok, összevágott képek vagy videófelvételek, amelyek a meggyengítését szolgálják, szemben az orosz elnökkel és vezetéssel, amelyet a stabilitás, az erő vagy épp a kiszámíthatóság képével ruházhatnak fel.
A The New York Times szerint a Wagner-vezér ellen fordulás azt is jelenti, hogy ezek a csatornák valójában korábban sem őt, hanem a Kremlt és annak narratíváját szolgálták.
Darren Linvill, aki a dél-karolinai Clemson Egyetemen tanulmányozza az orosz trollokat és a közösségimédia-dezinformációt, a lapnak kifejtette, hogy „a trollgyárak munkája most éppen olyan fontos Putyinnak, mint máskor”.
Azonban, amíg a Kreml Prigozsin trollfarmjait megtartott, addig – szélsőséges hangvételű – médiavállalkozásait hamar felszámolta, bár ezek egyébként sem közelítették meg a jobban finanszírozott orosz állami média elérését.
