Soha többé nem nevezik el az állatokat a Schönbrunni Állatkertben

A csótányok védelmében.

Magyar Nemzet
Forrás: Schönbrunni Állatkert2023. 07. 13. 17:25
Budapest, 2020. január 10. A tavaly november elején született egyik mhorr gazella (Gazella dama mhorr) anyjával a Szavannaház elkülönített istállójában a Fõvárosi Állat- és Növénykertben 2020. január 10-én. Két gida jött a világra két különbözõ anyától a budapesti állatkertben. A mhorr gazellákat eredeti élõhelyükön, Északnyugat-Afrikában, az 1960-as, 1970-es években figyelték meg, ám azóta egyet sem láttak, eltekintve azoktól az állatkerti születésû egyedektõl, amelyeket az elmúlt öt évben engedtek szabadon Nyugat-Szaharában egy visszatelepítési program részeként. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tenyészprogramot tart fenn a mhorr gazella természetvédelmi célú, összehangolt állatkerti szaporítása érdekében. A fõvárosi állatkert a patásokkal 2007 vége óta foglakozik, ahol 2009 óta rendszeresen szaporodnak. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Yang Yang, a panda, Amari, a zsiráfkölyök és Finja, a kis jegesmackó – csak néhány a Schönbrunni Állatkert legnépszerűbb állatai közül, akiknek saját nevük van. Nem ritkán több ezer, a világ minden tájáról beküldött névötlet közül választották ki a legtalálóbbat. Ez azonban már a múlté, az állatkert vezetése a fajvédelemre hivatkozva úgy döntött, a jövőben nem kapnak nyilvános nevet az állatok.

A Schönbrunni Állatkertben nemrég születtek prérikutyák, és egy nőstény orángutánkölyök is a közelmúltban látta meg a napvilágot. A hírt mindkét esetben kommunikálták, azonban az állatokat nem nevezték néven. Ez tudatos döntés volt az állatkert részéről, a jövőben ugyanis egyetlen állatnak sem akarnak nevet adni – legalábbis nem nyilvánosan.

Természetesen eddig sem volt minden állatnak neve, jellemzően csak néhány népszerű fajt, például zsiráfot, medvét vagy elefántot emeltek ki névadásra – csótányt, ráját vagy kaméleont soha. „Olyan ez, mintha egyes állatfajokat értékesebbnek tartanánk másoknál, miközben mindegyiknek ugyanúgy szüksége van a védelmünkre és a gondoskodásra, mondta Stephan Hering-Hagenbeck, a Schönbrunni Állatkert igazgatója, amikor a Tiroler Tageszeitungnak nyilatkozott az állatkert döntéséről.

Az igazgató nem finomkodott, amikor a veszélyeztetett fajok helyzetéről beszélt. „A szemünk előtt zajlik a történelem legnagyobb, tömeges fajkihalása. Egyes állatfajok már most is csak emberi gondozásban léteznek, sok pedig örökre eltűnt erről a bolygóról.” Hering-Hagenbeck megértést kért a döntéshez, amely szerinte azért született, mert a fajmegőrzés tekintetében az utolsó előtti pillanatban vagyunk, és csak akkor járhatunk sikerrel, ha nem az egyedekre, hanem a populációra koncentrálunk. Így a jövőben az állatkert külső kommunikációjában is ehhez igazodik, és a cuki állatnevek keresése helyett a fajvédelemre kerül a hangsúly. Ennek megfelelően az örökbefogadói rendszer is megváltozik, itt is a fajokat és állatcsoportokat lehet majd támogatni az egyes állatok örökbefogadása helyett.

Belső használatra természetesen továbbra is adnak neveket, hiszen a gondozók napi munkájához elengedhetetlen, hogy ilyen módon azonosítsák az állatokat. Így valójában a nemrég született orángutánbébi is kapott nevet, amelyet csak állatkerti berkeken belül használnak.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.