Súlyos eszközöket helyezett kilátásba a francia elnök

Akár drasztikus lépésre is elszánhatja magát Emmanuel Macron francia elnök, hogy megakadályozza az újabb véres zavargások kirobbanását az országban. Az államfő ideiglenesen letilthatja a főbb közösségi platformok működését.

Brüsszel, 2023. március 24. Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója után, 2023. március 24-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Macron szavai azonban kritikákat váltottak ki Franciaország-szerte. Sokak szerint az elnök javaslata olyan tekintélyelvű országokhoz sorolná a nemzetet, mint Kína, Irán vagy Észak-Korea.

A szocialista párt vezetője, Olivier Faure szerint már egy ilyen ötlet megfogalmazása is egyenlő a francia nép és az állampolgári jogok elárulásával.

Macron már a múlt héten is felszólította a közösségi felületeket működtető cégeket, hogy vállaljanak felelősséget, és távolítsák el a zavargások szervezéséhez kapcsolódó bejegyzéseket. A jelek szerint ennél sokkal drasztikusabb lépésre is elszánhatja magát.

A több napon át tartó erőszakhullám halálos áldozatot is követelt, és több mint 800 rendfenntartó sérült meg. A letartóztatottak átlagéletkora 17 év, de 12-13 éves gyerekeket is előállítottak a rendőrök.

A francia bíróságok folyamatosan dolgoznak, többek között egyórás gyorsított tárgyalásokat tartanak, és az ítéleteket még aznap meghozzák.

Az egyik fiatal például a Snapchat platformon tanulta meg, hol lehet gyújtószerkezeteket beszerezni. Őt végül három év börtönbüntetésre ítélték, amiből minimum 18 hónapot kell letöltenie, a büntetés időtartamára pedig kitiltják szülővárosából.

Az is kiderült, hogy előzetes letartóztatásban marad az a francia rendőr, aki június 27-én lelőtte egy közúti ellenőrzés során azt az ellenállást tanúsító tizenévest, akinek a halála kiváltotta az utcákat pokollá változtató zavargásokat. A 38 éves motoros rendőr ellen egy héttel ezelőtt szándékos emberölés miatt indult eljárás, és aznap előzetes letartóztatásba helyezték. Ügyvédje, Laurent-Franck Liénard fellebbezést nyújtott be az illetékes versailles-i fellebbviteli bíróságon, amely tegnap elutasította a kérelmet. A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint csütörtök reggelre az országban már nem voltak nagyobb incidensek, húsz embert azonban előállítottak gyújtogatás vagy gyújtogatási kísérlet miatt.

Jacqueline Eustache-Brinio, a jobbközép Köztársaságiak szenátora azt akarta tudni a kormánytól, hogy az előállított tizenévesek közülük hányan lehetnek bevándorlószármazásúak.

Gérald Darmanin belügyminiszter óvatos válasz adott: elmondta, hogy a letartóztatottak neve alapján arra lehet következtetni, hogy vannak köztük olyanok, akik bevándorlószármazásúak.

Elmondta azt is, hogy a köztársasági elnök felkérte a belügyi és az igazságügyi tárcát, hogy készítsenek szociológiai tanulmányt az előállított emberekről.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója után, 2023. március 24-én. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)