Valóban „eljönnek” a robotok a munkahelyekért? Ezekért biztosan nem

Mutatunk pár munkakört, ahol nem áll fenn a veszélye annak, hogy a mesterséges intelligencia kiszorítja az emberi erőforrást.

Forrás: Pexels

A mesterséges intelligenciáról terjedő rémhírekkel ellentétben van pár olyan terület, ahol nem kell rettegni, hogy elveszik az emberek munkáját, legalábbis egy ideig – írja a BBC. 

Az ipari forradalom kezdete óta fenyegetett az a veszély, hogy az új gépek – a gépesített szövőszékektől a mikrocsipekig – kiszorítják az emberi munkákat. Egyes szakértők szerint most, hogy a mesterséges intelligencia (MI) mindenütt jelen van, a fenyegetés valósággá válik: a robotok valóban eljönnek néhány munkahelyért.

A Goldman Sachs 2023. márciusi jelentése szerint a tartalomgenerálásra képes mesterséges intelligencia a jelenleg emberek által végzett munka negyedét végezheti el. 

A jelentés szerint az Európai Unióban és az Egyesült Államokban háromszázmillió munkahely szűnhet meg az automatizálás miatt.

És ez szörnyű lehet, mondja Martin Ford, a Rule of the Robots: How Artificial Intelligence Will Transform Everything (A robotok uralma: Hogyan változtat át mindent a mesterséges intelligencia) című könyv szerzője.

– Nagyon sok emberrel történhet meg, akár teljesen hirtelen, akár egyszerre. És ez nemcsak az egyénekre, hanem az egész gazdaságra kihatással lehet – mondja Martin Ford.

Szerencsére nem csak rossz híreket kaptunk. A szakértők egy figyelmeztetéssel élnek: 

vannak olyan dolgok, amelyekre a mesterséges intelligencia még mindig nem képes – olyan feladatok, amelyekhez kifejezetten emberi tulajdonságok szükségesek, mint például az érzelmi intelligencia és a kreatív gondolkodás. 

És ha olyan munkakörbe lépünk, amelyekben ezek a képességek állnak a középpontban, az segíthet csökkenteni a lecserélés esélyét.

– Három olyan kategória van, amely a belátható jövőben viszonylag biztonságban lesz a mesterséges intelligenciától – mondja Ford. 

– Az első a valóban kreatív munkakörök: amikor nem sablonos munkát végez, vagy csak átrendez dolgokat, hanem valóban új ötlettel kell előállnia nap mint nap, és új dolgot épít

– magyarázza a szakértő, majd hozzáteszi, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden „kreatívnak” tekintett állás biztonságban van. Valójában a grafikai tervezés és a képzőművészettel kapcsolatos munkakörök az elsők között tűnhetnek el; alapvető algoritmusok képesek egy robotot képmások millióinak elemzésére irányítani, lehetővé téve az MI számára, hogy azonnal elsajátítsa az esztétikát. 

Ám a kreativitás más fajtáiban is van némi biztonság, mondja Ford: – A tudományban, az orvostudományban és a jogban. Azok az emberek, akiknek a munkája egy új jogi stratégia vagy üzleti stratégia kitalálása, egészen biztosan nyugalomban érezhetik magukat. 

– A második védett kategóriába tartoznak – folytatja – az olyan a munkakörök, amelyek kifinomult személyközi kapcsolatokat igényelnek. Példaként említi az ápolókat, az üzleti tanácsadókat és az oknyomozó újságírókat. Ezek olyan munkakörök, ahol bensőséges kapcsolatot kell kialakítani az emberekkel. 

– Szerintem még sok időbe telik, amíg a mesterséges intelligencia képes lesz igazi, jelentőségteljes interakciókra – tette hozzá.

A harmadik biztonságos zóna Ford szerint azokat a munkaköröket foglalja magában, amelyek valóban nagy mobilitást, kézügyességet és problémamegoldó képességet igényelnek kiszámíthatatlan környezetben. Számos kétkezi munka – gondoljunk csak a villanyszerelőkre, vízvezeték-szerelőkre, hegesztőkre és hasonlókra – ebbe a körbe tartozik. – Ezek azok a munkakörök, ahol állandóan új helyzetekkel kell szembenézni

– teszi hozzá. – Valószínűleg ezeket a munkákat a legnehezebb automatizálni. Az ilyen munkák automatizálásához egy sci-fi robotra lenne szükség. Tulajdonképpen a Star Wars C–3PO-jára lenne szükség.

Az említett kategóriákba tartozó munkakörökben valószínűleg megmaradnak az emberek, ám ez nem jelenti azt, hogy ezek a szakmák teljesen el vannak szigetelve a mesterséges intelligencia felemelkedésétől. Valójában – mondja Joanne Song McLaughlin, az amerikai Buffalo Egyetem munkaügyi közgazdász docense – 

a legtöbb munkakörnek, iparágtól függetlenül, vannak olyan aspektusai, amelyeket a technológia valószínűleg automatizálni fog.

– Sok esetben a munkahelyeket nem fenyegeti közvetlen veszély – mondja –, de a feladatok meg fognak változni. 

Az emberi munkák egyre inkább a személyközi készségekre fognak összpontosítani

– folytatja Song McLaughlin. – Könnyen elképzelhető, hogy például a mesterséges intelligencia sokkal jobban fel fogja ismerni a rákos megbetegedéseket, mint az emberek. A jövőben, feltételezem, az orvosok ezt az új technológiát fogják használni. De nem hiszem, hogy az orvos teljes szerepét felváltaná.

Bár egy robot talán jobban megtalálja a rákot, a legtöbb ember mégis azt szeretné, ha egy orvos – egy valódi ember – mondaná el neki azt, hogy rákban szenved. Azt is hozzáteszi, hogy ez szinte minden munkakörre igaz, és így a kifejezetten emberi készségek fejlesztése segíthet az embereknek abban, hogy 

megtanulják a mesterséges intelligenciával együtt végezni a munkájukat.

– Szerintem okos dolog elgondolkodni azon, hogy milyen feladatokat fog helyettesíteni a munkámon belül, illetve milyen feladatokat fognak jobban elvégezni a számítógépek vagy a mesterséges intelligencia – mondja a tudós. Azt is hozzáteszi, mindenkinek fel kell ismernie, hogy mi az ő kiegészítő készsége, képessége, amire viszont a mesterséges intelligencia nem képes. 

Song McLaughlin azt a példát hozza fel, hogy a banki ügyintézőknek egykor még nagyon pontosan kellett tudniuk pénzt számolni. Ma már ezt a feladatot automatizálták – de a pénztárosnak még mindig van helye. A pénzszámlálás feladata egy gép miatt feleslegessé vált, most a pénztárosok inkább az ügyfelekkel való kapcsolattartásra és az új termékek bevezetésére összpontosítanak. A szociális készség fontosabbá vált.

Ford szerint fontos megjegyezni, hogy a felsőfokú végzettség vagy a jól fizető pozíció nem jelent védelmet a mesterséges intelligencia ellen. – Azt gondolhatjuk, hogy az irodai munkakörben dolgozó személy magasabban van a táplálékláncban, mint az, aki autóvezetésből él – mondja. 

– De a fehérgalléros alkalmazott jövője nagyobb veszélyben van, mint az Uber-sofőré, mert még mindig nincsenek önvezető autóink, de az MI már magabiztosan tud jelentéseket írni. Sok esetben a képzettebb dolgozókat nagyobb veszély fenyegeti, mint a legkevésbé képzetteket. 

Képzeljünk el valakit, aki szállodai szobák takarításával foglalkozik – ezt a munkát nagyon nehéz automatizálni – érzékeltette a szakértő. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)