Az EU jelenleg a világ első átfogó szabályait készíti elő a mesterséges intelligencia lehetőségeinek és veszélyeinek kezelésére. A cél az, hogy az uniót a mesterséges intelligencia megbízható, globális központjává alakítsák. 2023. június 14-én az Európai Parlament (EP) elfogadta tárgyalási álláspontját az MI-törvénnyről. A parlamentnek prioritás, hogy az EU-ban használt mesterségesintelligencia-rendszerek biztonságosak, átláthatók, nyomon követhetők, megkülönböztetéstől mentesek és környezetbarátak legyenek. Az EP-képviselők 2020. október 20-án három dokumentumot fogadtak el, amelyek célja úgy ösztönözni a mesterséges intelligencia fejlesztését, hogy közben az etikai normákat és a technológiába vetett bizalmat is erősítse. A képviselők szerint a szabályoknak emberközpontúaknak kell lenniük.
Az első ajánlás ezért többek között arról szól, hogyan lehet biztosítani a biztonságot, átláthatóságot, elszámoltathatóságot és az alapvető jogok tiszteletben tartását, és miként lehet elkerülni a diszkriminációt. A második ajánlás főként a felelősségvállalásra koncentrál károkozás esetén. A harmadik jelentés a szellemitulajdon-jog megfelelő rendszerének kialakítására fókuszál.
2021. január 20-án a parlament iránymutatásokat fogadott el a mesterséges intelligencia katonai és nem katonai felhasználásáról, különösen az olyan területeken, mint a katonaság, az igazságügy és az egészségügy.
Az MI soha nem helyettesítheti vagy mentesítheti az embereket felelősségük alól
– mondta Gilles Lebreton francia EP-képviselő. A képviselők hangsúlyozták a védelmi ügyek során használt mesterséges intelligencia emberi felügyeletének fontosságát, és megismételték a parlament kérését, hogy tiltsák be a mesterséges intelligenciát használó automata halálos fegyvereket.
Az Európai Parlament 2021. május 19-én jelentést fogadott el a mesterséges intelligencia alkalmazásáról az oktatásban, a kultúrában és az audiovizuális ágazatban. A jelentés akkor arra szólított, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiákat úgy tervezzék, hogy mentes legyen a nemi, társadalmi vagy kulturális elfogultságtól és védje a sokszínűséget. Később pedig az EP-képviselők szigorú biztosítékokat kértek azon esetekben, mikor a mesterséges intelligencia eszközeit a bűnüldözés során használják, az emberek nyilvános helyeken való automatikus felismerésének végleges tiltására szólítottak fel, valamint felhívták a figyelmet a megkülönböztetés leküzdésére és az algoritmusok átláthatóságára.
Az Európai Parlament idén júniusban végül jóváhagyta a mesterséges intelligenciával végzett arcfelismerés nyilvános helyeken történő teljes betiltását.
2023. június 14-én tehát a képviselők elfogadták tárgyalási álláspontjukat az MI-törvényről. Következő lépésként a tanácsban most megkezdődnek a tárgyalások a tagállamokkal a törvény végleges formájáról. A cél, hogy ez év végéig megállapodás szülessen.
Vannak azonban olyan hangok is, amelyek szerint Brüsszel túl szigorú és korán belevágott a szabályozásba. Patrick Van Eecke, a Cooley ügyvédi iroda globális kiber-, adat- és adatvédelmi gyakorlatának társelnöke úgy véli, hogy az EU túl korán próbálja regulázni a technológiát.
Szeretjük szabályozni a valóságot még azelőtt, hogy az valósággá válna
– mondta.
Sok amerikai technológiai vezetőnek azonban más a magyarázata Brüsszel lépéseire. Úgy látják, hogy ez az EU szigorításai mögött az van, hogy korlátoznák az MI-ipart meghatározó, főként amerikai cégekből álló csoportot.
A kritikusok azt is az EU szemére vetik, hogy szerintük a tapasztalat azt mutatja, hogy a szabályok korlátozhatják a technológia fejlődését. Egyes európai cégek is egyetértenek ezzel. Az Európai Bizottsághoz intézett júniusi levelében 150 nagy európai konszern arra figyelmeztetett, hogy a törvény hátráltathatja a blokk gazdaságát azáltal, hogy megakadályozza az ottani vállalatokat abban, hogy szabadon használhassák a fontos mesterséges intelligencia technológiát.
A szabályozás végleges változatát a parlament, a bizottság és a tagállamok tanácsa közötti háromoldalú tárgyaláson kell kidolgozni – ami azt jelenti, hogy még van esély a változtatásokra. Nem csak az EU fontolgat lépéseket. Amerikában a szenátus is tett néhány kezdeti lépést a mesterséges intelligencia kormányon belüli használatának szabályozása felé.
Az Egyesült Államokban például a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság vizsgálatot indított a ChatGPT-vel kapcsolatban. Az egyik aggályuk az, hogy az személyes adatokat gyűjt be, és néha arra használja, hogy hamis és káros információkat szerezzen be hétköznapi emberekről. Európai kollégáikkal ellentétben az amerikai törvényhozók ugyanakkor a mesterséges intelligencia átfogó vizsgálatába fogtak, hogy megpróbálják egyensúlyba hozni a technológia előnyeit a lehetséges ártalmakkal szemben. Szakértői tájékoztatók és fórumok összehívását kérték a legfontosabb szenátusi bizottságoknak, segítsenek nekik eldönteni, hogy a mesterséges intelligencia mely aspektusait kell szabályozni. A képviselőház pedig felszólította a Pentagont, hogy készítsen tanulmányt az Egyesült Államok katonai védelmének lehetséges gyenge pontjairól, amelyeket a külföldi ellenfelek által felfegyverzett mesterséges intelligencia kihasználhat.
