– Van több hasonlóság Magyarország és Texas politikája között – állapította meg Varga Judit igazságügyi miniszter a The Dallas Express című lapnak adott, és szerdán megjelent interjúban. „Hiszünk a családban, a nemzeti szuverenitásban, nem hisszük, hogy a tömeges illegális migráció hasznos volna az ország jövője szempontjából, és így tovább” – sorolta. Az amerikai lap megjegyezte:
a miniszter régóta hangos szószólója Magyarország szuverenitásának és a nemzet hagyományos családpárti értékei védelmének. Első texasi útját az a vágya vezérelte, hogy kontinenseken átívelően erősítse a konzervatívok közti együttműködést.
„Barátságokat kell kötnünk, meg kell ismernünk egymást, és közös nevezőt találnunk” – mondta Varga. „A részletekben talán lehetnek különbségek, de ha a valódi elvekről van szó, akkor szerintem értjük egymás szavát” – tette hozzá. Az egyesült államokbeli bevándorlási válságot vizsgálva párhuzamba állította Magyarország és az Európai Unió brüsszeli intézményei közötti küzdelmet a Texas és Washington közöttivel. „Tisztelünk másokat, de mi is elvárjuk nemzeti politikánk tiszteletét, amelyet a választók nagy többsége támogat, és erre a támogatásra építve tudunk szigorúan őrzött határt is fenntartani” – jegyezte meg. „Az Európai Unió központjában azonban arculcsapást kapunk ezért” – tette hozzá.
Gátat vetünk a tömeges illegális migrációnak, és ezzel nemcsak a magyar határokat védjük, hanem Európa külső határait is, az úgynevezett schengeni határt. Ez a védelem nagyon költséges – 1,8 milliárd euró –, de ezt az összeget az Európai Unió nem térítette meg nekünk
– magyarázta Varga Judit.
„Nagyon szigorúnak kell lennünk abban, hogy kit engedünk be ebbe a földi paradicsomba” – szögezte le. Varga elmondta, hogy különbséget kell tenni a valódi menedékkérők és a gazdasági migránsok között, amivel arra célzott a lap szerint, hogy az EU hatályos bevándorlási jogszabályai nem alkalmasak a jelenlegi helyzetben. „Az európai menekültügyi és migrációs jogi keret elavult. Nem alkalmas a XXI. századi tömeges migráció kezelésére” – vélekedett. „A múlt század végén tervezték, és akkor még nem volt ilyen jellegű kihívás, mint ma” – fűzte hozzá. „Népszavazáson mondtunk nemet a tömeges migrációra, és konzultációt folytatunk az állampolgárokkal – folytatta. – És egyúttal ez sikerünk kulcsa, hogy az emberek mellé állunk” – emelte ki a miniszter. Az ukrajnai háborúról szólva azt mondta:
A háború kitörése óta több mint 1,5 millió valódi menedékkérőt fogadtunk be Ukrajnából. Biztosítjuk számukra az egészségügyi ellátást, a szállást, az utazást, az utaztatást, bármit, amire szükségük van. Emberek vagyunk, keresztények, van szívünk, és tudjuk, hogy valóságosan létezik ez a súlyos menekültügyi helyzet.
„Az ország déli határaihoz viszont jellemzően nem menekültek, hanem gazdasági migránsok érkeznek” – jegyezte meg. „Ők biztonságos országokon keresztül jönnek. […] Őket sehol nem üldözik, és nem hiszem, hogy emberi jogok közé tartozna az bárhol a világon, hogy valaki rámutat egy országra a térképen, és azt mondja: joga van ott élni. Tavaly csak mi 270 ezer illegális bevándorlót állítottunk meg” – hívta fel a figyelmet.
Beszélt a történelem elmúlt évszázadairól, amelyek szerinte bizonyították, hogy a magyar egy befogadó nép. „Mi mindig Európa védőbástyái vagyunk, mert az Európába vezető folyosón, a Kárpát-medencében élünk. Ez a mostani, XXI. századi gazdasági migráció szerintünk árt a kultúránknak, mert túl erős az üteme és a tömeg túl nagy ahhoz, hogy integrálni tudjuk” – mondta Varga Judit. „Az évszázadok során Magyarország képes volt sok idegent befogadni... jöttek, majd a nemzetünk részévé váltak” – magyarázta. „Megtanulták a magyar nyelvet, és alkalmazkodnak a keresztény normákhoz” – emelte ki. „A határbiztonságot támogató álláspont – mint magyarázta – nem emberiességellenes, nem irányul senki ellen, nem diszkriminatív, csupán egy nagyon racionális és ösztönös tudatosítása annak, hogy kik vagyunk és kik akarunk lenni száz vagy ezer év múlva.”
Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter (Fotó: Kurucz Árpád)
