A nigeri junta újranyitotta az ország egyes határait

Az olasz külügyminiszter közben kijelentette, hogy a Nyugatnak nem szabad közvetlenül beavatkoznia Nigerben.

Magyar Nemzet
2023. 08. 02. 11:37
Niamey, 2023. augusztus 1. A nigeri fõváros, Niamey fõ utcája 2023. augusztus 1-jén. Az afrikai országban katonai hatalomátvétel történt július 26-án. MTI/EPA/Issifou Djibo Fotó: Issifou Djibo
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Niger szerdán, egy héttel az országban lezajlott államcsíny után ismét megnyitotta légi és szárazföldi határait Mali, Burkina Faso, Algéria, Líbia és Csád felé. A döntést a junta szóvivője, Amadou Abdramane ezredes jelentette be kedd este, hozzátéve, hogy egyúttal új kormányzókat neveznek ki Niger öt körzetének élére.

Nigerben katonák egy csoportja a múlt szerdán hajtott végre puccsot, és letartóztatta Mohamed Bazoum elnököt. Az Abdourahamane Tiani tábornok, az elnöki gárda korábbi vezetője által irányított junta még vasárnap őrizetbe vette többek között a belügy- és a közlekedési minisztert, továbbá egy miniszterhelyettest.

Nem sokkal azt követően, hogy Tiani az ország vezetőjévé nevezte ki magát, a puccsisták felfüggesztették az alkotmányt. Míg az érintett európai országok állampolgárai kimenekítése mellett döntöttek, az államcsínyt pedig az ENSZ, az Afrikai Unió és az Európai Unió is elítélte, a szomszédos Burkina Faso és Mali, ahol szintén katona junta van hatalmon, hétfő este szolidaritását fejezte ki a nigeri puccsistákkal.

Nyugat- és Közép-Afrikában hét katonai puccs volt az elmúlt három évben, jelentős biztonsági kihívás elé állítva az amúgy is instabil Száhel-övezetet. A térségben garázdálkodik több olyan terrorszervezet, amely vagy az al-Kaidával, vagy az Iszlám Állammal áll kapcsolatban. Az egykori francia gyarmat Niger, a világ egyik legszegényebb országa, a világ hetedik legnagyobb urántermelője.

Ki kell zárni bármilyen nyugati katonai beavatkozást Nigerben, mivel az az új gyarmatosítás benyomását keltené – erről már Antonio Tajani olasz külügyminiszter beszélt sajtónak. Kijelentette ugyanakkor, hogy szükség van nyomásgyakorlásra annak érdekében, hogy Nigerben helyreálljanak a demokratikus állapotok.

Olaszországot Afrikában nem tartják újragyarmatosító erőnek

– hangoztatta. Hozzátette: Afrika gazdasági erősítésén kell dolgozni, az egész kontinenst Olaszországnak, Európának és a Nyugatnak partnerként kell kezelnie. Tajani úgy vélte, a nyugati-afrikai vegyes vállalatok támogatásával lehet elérni, hogy a jelentős nyersanyagforrással bíró országok egyenértékűnek érezzék magukat partnereikkel. Emlékeztetett, hogy Olaszország hatpontos csomagot dolgozott ki az afrikai országokkal való együttműködésre, és annak részét képezi az afrikai politikai, társadalmi vezetőréteg képzése is a párbeszéd erősítése érdekében.

Borítókép: A nigeri főváros, Niamey fő utcája 2023. augusztus 1-jén. Az afrikai országban katonai hatalomátvétel történt július 26-án (Fotó: MTI/EPA/Issifou Djibo)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.