„Afrikában egy puccsövezet kialakítását látjuk”

Már régóta konfliktusövezet a száheli térség, ahol a nyugati és a keleti érdekek csapnak össze egymással – vélekedik Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, aki lapunk megkeresésére kiemelte azt is, hogy a hatalmi struktúrák átalakítása nem áll messze az oroszoktól sem, a Száhel-övezet országaiban egy parttól partig terjedő puccsövezet kialakulását látja a világ.

2023. 08. 03. 4:55
BAZOUM, Mohamed
Niamey, 2023. július 27. Tûzoltók dolgoznak felgyújtott autók roncsai között Niger fõvárosában, Niameyben 2023. július 27-én. Egyhetes légtérzárat rendeltek el Nigerben, miután a puccsot végrehajtó Amadou Abdramane ezredes a fegyveres erõivel eltávolította Mohamed Bazoum elnököt a hatalomból. MTI/EPA Fotó: -
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kelet és a Nyugat a Száhel-övezetben csap össze, amelynek a legújabb fejezete a nigeri katonai puccs, és az azt követő politikai válság. Franciaország érdeke az, hogy a migráció megszűnjön, de legalábbis jelentősen mérséklődjön a térségből Európa felé, míg Oroszországé ezzel szemben az, hogy a migráció felerősödjön. A franciák érdekei emellett azt is diktálják, hogy a térségen áthaladó energiahordozók eljussanak a kontinensre, csakhogy az oroszok éppen ezt akarják megakadályozni. Robert C. Castel lapunk megkeresésére a migrációs szempontokról mondta a véleményét.

A biztonságpolitikai szakértő szerint amit Oroszország csinál a térség destabilizálásával és a migrációs nyomás fokozásával, nem új keletű hibrid hadviselés, hiszen ennek a csíráit már láthattuk a szíriai polgárháború idején is.

Ironikus, hogy ennek következtében a nyugati narratívában megjelent a jó nacionalizmus mellett a rossz migráció gondolata is

– tette hozzá Castel, aki felidézte, hogy Moszkva nemrég bejelentette, hogy növeli az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről Kalinyingrádba tartó járatok számát. Oroszország ezzel vélhetően meg akarja könnyíteni a migránsok dolgát, hogy egy új, eddig nem bejáratott útvonalon, északról próbáljanak meg bejutni az európai területekre. Az Euronews televíziós hírhálózat néhány hónapja számolt be arról, hogy a Nemzetközi Migrációs Politika Fejlesztési Központ (ICMPD) friss jelentése szerint Oroszország valószínűleg még ebben az évben tovább támogatja az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről az EU felé irányuló migrációt, ezzel próbálva destabilizálni és aláásni a kontinenst. 

Moszkva 2022 októberében nyitotta meg a kalinyingrádi repülőteret a külföldi légitársaságok előtt a „Nyitott Égbolt” politika részeként, és nemrégiben bejelentette, hogy növeli az észak-afrikai és a közel-keleti járatok számát.

A Litvánia és Lengyelország között található orosz enklávét általában nem azért szokták felkeresni az emberek, hogy turistáskodjanak, az ICMPD szerint csak az európai migrációt hivatott megkönnyíteni. 

Emlékezetes, hogy Oroszország már 2021-ben is káosz keltésére használta a migrációt, amikor Moszkva migránsok ezreit bátorította arra, hogy Fehéroroszország felől próbáljanak bejutni az Európai Unió területére, elsőként Lengyelországba.

Robert C. Castel egy másik fontos szempontra is felhívta a figyelmet. Történelmi perspektívából szemlélve a dolgot, az utóbbi 200 év sikeres erőszakos hatalomátvételeinek csaknem kétharmada katonai puccs volt. Ezt követték a palotaforradalmak az esetek húsz százalékával. 

Az orosz kísérletek a hatalmi struktúrák átalakítására a globális Dél igen sérülékeny államaiban nem egy kényszermegoldás, hanem egy történelmi tapasztalaton alapuló, bizonyítottan sikeres taktika. Afrikában egy parttól partig terjedő, úgynevezett puccsövezet kialakulását látjuk

– fogalmazott lapunk megkeresésére a biztonságpolitikai szakértő.

Dzsihadista erőszak, az USA érdekeinek sérülése

A Száhel-övezet a Közel-Keletet és Dél-Ázsiát megelőzve a dzsihadista erőszak globális epicentrumává vált. 2022-ben a halálozások 43 százalékáért feleltek a dzsihadisták, ezzel szemben 2007-ben ez az arány még csak egy százalék volt – derül ki a Global Terrorism Index által készített éves tanulmányból.

A puccs az Egyesült Államok érdekeit is rendkívül érzékenyen érinti. Az államcsínyig Niger volt ugyanis a Pentagon regionális stratégiájának sarokköve. Legalább 1100 amerikai katona állomásozik az országban, ahol az amerikai hadsereg drónbázist épített Niameyben és az északi Agadez városában, az egyiket 110 millió dollárért. Most mindez veszélybe került. Antony J. Blinken amerikai külügyminiszter egy ausztráliai sajtótájékoztatón a napokban arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok megszüntetheti Niger pénzügyi támogatását és biztonsági együttműködését, ha Bazoum elnököt nem helyezik vissza a hatalomba. Ahogy fogalmazott:

Az általunk nyújtott igen jelentős támogatás – amely jelentős változást hoz a nigériai emberek életében – egyértelműen veszélybe került. Ezt a lehető legvilágosabban közöltük azokkal, akik felelősek az alkotmányos rend megzavarásáért. Néhány férfi tettei több száz millió dolláros amerikai segélyt fenyegetnek, ami a nigériai nép javát szolgálja

– fogalmazott Blinken.

Borítókép: Tűzoltók dolgoznak felgyújtott autók roncsai között Niger fővárosában, Niameyben 2023. július 27-én. Egyhetes légtérzárat rendeltek el Nigerben, miután a puccsot végrehajtó Amadou Abdramane ezredes a fegyveres erőivel eltávolította Mohamed Bazoum elnököt a hatalomból (Fotó: MTI/EPA)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.