A napokban a svéd kormányfő azt írta közösségimédia-oldalán, hogy a II. világháború óta nem volt ilyen biztonságpolitikai helyzetben Svédország. A NATO-csatlakozásra váró kormányfő később újságíróknak az ukrajnai háború mellett a Korán-égetések nyomán kialakult állapotot is említette. Kristersson nemrégiben törte meg hallgatását az esetekkel kapcsolatban, ami már elkerülhetetlen volt. A helyzet odáig fajult, hogy az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) hétfőn felszólította mind az 57 tagállamát, hogy gondolják meg, milyen intézkedéseket tartanak megfelelőnek – beleértve politikai és gazdasági szankciókat – azokkal az országokkal szemben, amelyekben a Szent Koránt meggyalázzák és elégetik.
A 35 pontból álló nyilatkozatban kiemelték Svédországot és Dániát; úgy vélik, a skandináv hatóságok megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának a toleranciáról, a nemzetközi békéről és biztonságról szóló határozatait
– számolt be róla a TT svéd hírügynökség.
Az egyre feszültebb helyzetre reagálva a svéd kormány bejelentette: szigorítani fogják az úgynevezett rendvédelmi törvényt, amely többek között a gyülekezéssel kapcsolatos jogszabályokat is tartalmazza. Ulf Kristersson úgy nyilatkozott, hogy a jogszabályok módosításával nagyobb mozgásteret kell adni a rendőrségnek a nemzetbiztonságra veszélyt jelentő demonstrációk megakadályozására.
A kormány számára döntő fontosságú, hogy a muszlim világban a helyzet ne eszkalálódjon odáig, hogy véglegesen veszélybe kerüljön a svéd NATO-tagság – Törökország vétójával –, az esetleges véres terrortámadások lehetőségéről nem is beszélve.
Az intézkedés ugyan messze van attól, amit a muszlim országok követelnek, de így is éles kritikát kapott mind a liberális gondolkodóktól (nem a Liberálisok párttól, amely a kormánykoalíció tagja), mind a kormánybázis legnagyobb pártjától, a Svéd Demokratáktól (SD). A jogvédők szerint sérül a szólásszabadság Svédországban, míg a kisebbségi kormányzást lehetővé tévő, a kabinetet kívülről támogató radikális párt
egyenesen a muszlim fenyegetés előtti meghunyászkodásról beszél, és egyértelművé tette, nem fogja megszavazni az új törvénycsomagot.
A svéd kormányra nehezedő nyomás nem csak az OIC, illetve a törökök miatt még mindig bizonytalan NATO-csatlakozás irányából jön, hanem a jelentős svédországi muszlim lakosság felől is. Hogy pontosan mekkora ez a közösség, nem tudni, de egyes becslések szerint a lakosság 8-10 százalékát teszik ki. A Doku elnevezésű oknyomozó oldal a napokban publikált egy cikket, amiből az derül ki, a svédországi muszlimok meglehetősen radikálisan gondolkodnak. A lap munkatársai 31 svédországi mecsetet hívtak fel, azt kérdezve munkatársaiktól, hogy szerintük mit kellene tennie Svédországnak a Korán-égetések kapcsán.
Egy kivételével mindegyik vallási központban azt válaszolták, ezek betiltása mellett minden olyan cselekedetet törvénytelenné kell nyilvánítani, amelyek sértik az iszlámot, például az ilyen karikatúrákat és véleményeket is, sőt akár büntethetővé is kell tenni ezeket.
Márpedig ez utóbbiért nem kell messze menni Stockholm belvárosából, az országgyűlés igazságügyi bizottságának svéd demokrata elnöke, Richard Jomshof épp a múlt héten nevezte Mohamed prófétát tömeggyilkos rabszolga-kereskedőnek.
Ulf Kristersson lassan tíz hónapos miniszterelnökségének feltehetően a legnehezebb időszakát éli. A Korán-égetések kérdése hetek óta forog a világpolitika színpadán és bár Recep Tayyip Erdogan török elnök a vilniusi NATO-csúcson megígérte, a török parlament elé kerül a svéd csatlakozási kérelem, egyelőre nem lehet tudni, mikorra ratifikálják azt. Ahhoz, hogy a mandátumok alig harminc százalékával rendelkező Kristersson-kormány hatalmon maradjon, feltétlenül szükséges a svéd demokraták támogatása.
A Korán-égetések nyomán kialakult forró helyzet rendezésére bejelentett törvénymódosítás kapcsán Kristersson az ellenzéki pártok támogatását is meg akarja nyerni, mivel nagyon kicsi az esélye, hogy a koalíció szövetségese, az SD megszavazza azt.
Bár ebben a kérdésben minden esély megvan arra, hogy át tudják vinni a Riksdagon a törvényjavaslatot, hosszú távon mindenképpen szüksége van Kristerssonnak a radikálisokra, akik a legutóbbi választáson a legnagyobb jobboldali párttá váltak. A kormányválságot és egy előre hozott választást pedig mindenképp el kell kerülnie, hiszen a legfrissebb felmérés szerint az ellenzék pártjai 11 százalékos előnyre tettek szert a koalíció és az SD tömbjével szemben. Ráadásul a közmédia által készíttetett közvélemény-kutatásból az látszik, hogy a hárompárti koalícióból kettő, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok el sem érnék a négyszázalékos parlamentbe jutási küszöböt, ha most lennének a választások.
Borítókép: Koránt éget egy férfi egy stockholmi mecset előtt (Fotó: AFP/TT/Stefan Jerrevang)
