Ulf Kristersson lassan tíz hónapos miniszterelnökségének feltehetően a legnehezebb időszakát éli. A Korán-égetések kérdése hetek óta forog a világpolitika színpadán és bár Recep Tayyip Erdogan török elnök a vilniusi NATO-csúcson megígérte, a török parlament elé kerül a svéd csatlakozási kérelem, egyelőre nem lehet tudni, mikorra ratifikálják azt. Ahhoz, hogy a mandátumok alig harminc százalékával rendelkező Kristersson-kormány hatalmon maradjon, feltétlenül szükséges a svéd demokraták támogatása.
A Korán-égetések nyomán kialakult forró helyzet rendezésére bejelentett törvénymódosítás kapcsán Kristersson az ellenzéki pártok támogatását is meg akarja nyerni, mivel nagyon kicsi az esélye, hogy a koalíció szövetségese, az SD megszavazza azt.
Bár ebben a kérdésben minden esély megvan arra, hogy át tudják vinni a Riksdagon a törvényjavaslatot, hosszú távon mindenképpen szüksége van Kristerssonnak a radikálisokra, akik a legutóbbi választáson a legnagyobb jobboldali párttá váltak. A kormányválságot és egy előre hozott választást pedig mindenképp el kell kerülnie, hiszen a legfrissebb felmérés szerint az ellenzék pártjai 11 százalékos előnyre tettek szert a koalíció és az SD tömbjével szemben. Ráadásul a közmédia által készíttetett közvélemény-kutatásból az látszik, hogy a hárompárti koalícióból kettő, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok el sem érnék a négyszázalékos parlamentbe jutási küszöböt, ha most lennének a választások.
Borítókép: Koránt éget egy férfi egy stockholmi mecset előtt (Fotó: AFP/TT/Stefan Jerrevang)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!