Elhalasztják-e az elnökválasztást Amerikában?

Ukrajnában a háború miatt nemrég Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy elhalasztják az eredetileg őszre tervezett voksolást. Vajon Kijev legnagyobb támogatója, az Egyesült Államok esetében is mindez ilyen egyszerű lenne? Mi kell ahhoz, hogy egy amerikai elnök a megválasztása nélkül is a Fehér Házban maradhasson négyéves ciklusát követően?

Az amerikai törvényhozás, a Kongresszus épülete. (Fotó: Bitcoin World News / Twitter)

„Amerikában mindig kampányidőszak van” – hangzik el sokszor szakértőktől az Egyesült Államok választását elemezve. A tételmondat igazságát támasztja alá, hogy szerdán már meg is tartották az első republikánus előválasztási vitát, noha a tényleges szavazásra majd jövő nyáron, míg az elnökválasztásra 2024 novemberében kerül majd sor.

Azonban nem csak a republikánusok „kezdték meg” a kampányt. Barack Obama korábbi demokrata elnök a minap a TikTok közösségi oldalon tett közzé egy videót, amiben a fiatalokat szólítja fel, hogy legyenek regisztrált szavazók, hogy részt vehessenek majd a jövő évi voksoláson. „Sokatok azt gondolja, a szavazással nem lehet mindent megoldani. Valóban, azzal, hogy elmentek szavazni, nem jön ki az Outer Banks vagy az Eufória új évada, sem Rihanna új albuma, de a voksotokkal hallathatjátok a hangotokat jelentős ügyekben, és elszámoltathatjátok a vezetőiteket is” – fogalmazott a laza hangvételű, vicceskedő videóban az egykori elnök.

@barackhussein_ #barackobama #Young people have the power to change the direction of our country by voting in this #election. #Climatechange, #reproductiverights, #gunsafety—all the issues you care about are on the ballot. Register to vote at #vote .org/ #obama and encourage your friends to do the same. #obamafoundation #america ♬ original sound - Obama Foundation 🔵

De a folyamatos kampányidőszak és az egymás utáni választások ellenére lehetséges lenne elnapolni az elnökválasztást? És ha igen, ki dönthet erről?

Néhány szélsőséges kommentelő szerint a Biden-adminisztrációnak van olyan szándéka, hogy a demokraták akár el is halasztanák a 2024-es elnökválasztást, hogy Joe Biden hatalomban maradhasson. De azt már ők sem fejtegetik, hogy erre mi oka lenne az adminisztrációnak.

I wouldn’t put it past Biden and gang to delay the 2024 election so he remains in power https://t.co/BR47BQccj8

— Cooper (@Cooper11413) July 3, 2023

Legutóbb 2020 nyarán, a koronavírus-járvány kellős közepén került elő a téma, amikor Donald Trump, akkori republikánus amerikai elnök a közösségi médiában tett bejegyzésében azt a kérdést vetette fel, hogy esetleg el kellene halasztani a 2020. novemberi elnökválasztás időpontját, amíg „a választók nem tudnak rendben, hitelesen és biztonságosan szavazni” – utalt a Covid bizonytalanságaira és a szerinte aggályos levélben történő szavazás számos államban látható kiterjesztésére.

Az egykori elnök javaslatát akkor a törvényhozók mindkét pártban elutasították, azonban megkezdődött a diskurzus arról, hogy milyen esetekben és hogyan lehetne elhalasztani egy választást.

With Universal Mail-In Voting (not Absentee Voting, which is good), 2020 will be the most INACCURATE & FRAUDULENT Election in history. It will be a great embarrassment to the USA. Delay the Election until people can properly, securely and safely vote???

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) July 30, 2020

 

Mit mond az alkotmány?

Az 1788-ban ratifikált amerikai alkotmány nem határozza meg, hogy az elnökválasztásnak mikor kell lennie, csupán azt, hogy mely intézmény felelős érte: a kongresszus. Ennélfogva a törvényhozás feladata a végrehajtó hatalom fejének a megválasztása, vagyis az, hogy egyes államokban mikor választják meg azokat az elektorokat, akik megválasztják az elnököt – mint ismert, a tengerentúlon a választók valójában elektorokra szavaznak, akik kötött mandátumok révén a kívánt jelöltre voksolnak.

Az első amerikai elnökválasztást 1788–89-ben tartották, akkor januárig kellett voksolni, ám később decemberre hozták előre a szavazatok leadásának határidejét. Noha ekkor még az államok a decemberi dátumot figyelembe véve lényegében szabadon dönthettek arról, hogy mikor tartanak választást. Azonban a technológia, és így a kommunikáció fejlődésével a szavazatbefolyásolás is nőtt, hiszen a korábban szavazó államok hatással lehettek a később voksolókra.

1845-ben végül a kongresszus egyetlen napot jelölt ki az elnökválasztás napjára: a november első hétfőjét követő keddet.

A US District Judge struck down a provision of Texas' law requiring that mail voters provide the same identification number they used when they registered to vote. https://t.co/lIzxRKS1Rt pic.twitter.com/AoIyYZilkQ

— VoxDemocrat - Voting Rights (@VoxDemocrat) August 19, 2023

Ettől függetlenül, mivel az államok saját hatáskörben szervezik a választásukat eltérő lehetőségek mentén (levélszavazás, korai szavazás), elvileg hatalmukban állna másik napra (is) halasztani az elnökválasztás napját, figyelembe véve, hogy december negyedik szerdájáig kell elküldeniük az államuk elektori szavazatait a kongresszusnak.

De mi van ha a kongresszus is módosít?

Abban az esetben, ha a kongresszus mindkét háza kétharmados többséggel megszavazná a választásokkal kapcsolatos időpontok módosítását és azt legalább 38 állam is ratifikálná, akkor lényegében több teret kapnának az államok a szavazás napjának kijelölésére. De ez is inkább korábbra, mintsem későbbre tudja módosítani a jeles napot.

Az alkotmány huszadik kiegészítése ugyanis négyéves elnöki ciklust jelöl meg, amely a választást követő év január 20-án délben jár le – függetlenül attól, hogy az új választás lezajlott-e már. Vagyis az elnökválasztás szükségessége „kőbe van vésve”.

Nincs olyan törvényi rendelkezés, amely lehetővé tenné, hogy az elnök ezen időpont után is hivatalban maradjon, még nemzeti vészhelyzet esetén sem, hacsak nem ratifikálnak egy új alkotmánymódosítást

– állapította meg a Kongresszus Kutatószolgálata 2020-ban.

Ennek hiányában az elnöknek – és alelnöknek – mindenképpen el kellene hagynia a tisztségét, és a választások eredményének a hiányában a képviselőház elnöke töltené be átmenetileg az elnöki posztot – jelen esetben Kevin McCarthy republikánus politikus.

A polgárháborúban és 9/11 után felmerült a halasztás

Az Egyesült Államok történetében még sohasem halasztották el az elnökválasztást, azt a polgárháború, a spanyolnátha, a gazdasági válság vagy a koronavírus idején is megtartották.

Azonban már Trump javaslata előtt is voltak erre irányuló kezdeményezések.

A polgárháború idején néhány republikánus javasolta a voksolás elhalasztását 1864-ben, mert attól tartottak, hogy Abraham Lincolnt nem választják meg újra – tévedtek, a politikus elsöprő fölénnyel nyert.

Az amerikai történelem egyik legsötétebb napjának tartott szeptember 11-ét követően ugyancsak voltak olyan találgatások, hogy a Bush-adminisztráció elhalasztaná a 2004-es voksolást terrortámadástól tartva. Azonban Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó eloszlatta a spekulációkat, mondván:

Akkor is voltak választások ebben az országban, amikor háborúban álltunk vagy polgárháborút vívtunk. A választásokat időben meg kell tartanunk. Ez az elnök véleménye.

Ha az elnökválasztást nem is, de 9/11 miatt a New York-i előválasztást akkor két héttel elnapolták. Míg 2017-ben Floridában a hurrikán miatt halasztották el a helyhatósági választásokat.

Bush said he wrote in Condoleezza Rice for president in 2020 election https://t.co/M8iLC41H0B pic.twitter.com/xFV8uNbqcq

— The Hill (@thehill) April 23, 2021

Borítókép: Az amerikai törvényhozás, a kongresszus épülete (Forrás: Bitcoin World News/Twitter)