Túléli-e a nyarat a román kormánykoalíció? – kérdeztük Pászkán Zsolttól, a Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértőjétől. – Ha röviden kellene válaszolni, akkor azt mondanám, hogy túléli. De a dolog nem ennyire egyszerű.
A pártok most már a 2024-es választási „szuperévre” játszanak, amikor május végétől kezdve fél év alatt zajlik majd le minden lehetséges választás, legalább négy kampányfordulóval.
Ez, valamint a legutóbbi parlamenti választást elbukó Nemzeti Liberális Párt (PNL), Klaus Johannis elnök pártjának vergődése a hatalomban maradásért határozta meg eddig is a kormányzás formáját és „minőségét”. A jelenlegi cirkusz, és ebbe beleértem a hirtelen túlmozgásossá vált Marcel Ciolacu kormányfő turnéját a különféle hírtelevíziók stúdióiban, inkább szól a pártok kampányokra való készüléséről, mint a cirkusz látszólagos tárgyáról, a költségvetési és EU-s pénzekkel kapcsolatos nehézségekről – fogalmazott az elemző.
Pászkán Zsolt szerint miközben úgy tűnik, hogy Marcel Ciolacu a rengeteget emlegetett reformot próbálgatja olyan gumicsonttá változtatni, mellyel a Szociáldemokrata Párt (PSD) nekivághat majd a jövő évnek, a kisebbik koalíciós pártnak, a PNL-nek egyszerre kell ezt a maga hasznára fordítania – egyelőre nem lévén más „eurokonform” kampánytémájuk –, ugyanakkor a párton belüli hatalmi harcokat is kezelnie anélkül, hogy azok még nagyobb lyukat üssenek a párt amúgy is meglehetősen rozoga lélekvesztőjén – mondta a nagybányai származású szakértő.
Szerinte az egyetlen dolog, ami nemcsak egyben tartja még a koalíciót, hanem éppenséggel ez volt a létrehozója is, az a pénz, illetve a hozzáférési lehetőség elvesztésétől való félelem.
– Így továbbra is az a valószínűbb, hogy legalább a költségvetés elfogadásáig egyben marad a koalíció, mert addig mindkét kormánypárt úgy számol, hogy egy szakítással többet veszít, mint amennyit nyerhetne – mondta Pászkán Zsolt. Megjegyezte: a nemzetközi porondon a szolgalelkűség etalonjának számító román politikusoknak sikerült magukat és elsősorban az országot olyan helyzetbe lavírozniuk (az Európai Bizottsággal szembeni felelőtlen és nehezen teljesíthető vállalások a pandémia utáni helyreállítási csomag esetében, a költségvetési tervezések és végrehajtások krónikusan pancser lebonyolítása stb.), hogy szinte egymást kizáró viszony jött létre a külső és a belső erőforrások között. Mint fogalmazott, nem lehet kizárni, hogy Marcel Ciolacu kormányfő a lemondással való fenyegetőzéssel
nem elsősorban a PNL-nek akart üzenni, hanem az Európai Bizottság képviselőinek is, hátha egy politikai, gazdasági és társadalmi válság meglebegtetésére az egyik legsimulékonyabbnak tekintett tagállamban az eurokrácia engedékenyebbé válik a kötelezettségek számonkérésében.
Marcel Ciolacu miniszterelnök politikai jövőjét firtató kérdésünkre a Magyar Külügyi Intézet munkatársa azt mondta: a PSD elnökének egy meglehetősen bonyolult politikai helyzetben kellene hátországot építenie, ami a PSD-n belül nála sokkal karizmatikusabb vezetőknek sem sikerült tartósan. – Ami a jövőjét illeti, az továbbra is attól függ, hogy mennyire tudja kormányzati források és tisztségek biztosításával kordában tartani a párton belüli erőközpontokat. Márpedig jelenleg éppen ez e két elem kerülhet veszélybe – fogalmazott Pászkán Zsolt.
Borítókép: Marcel Ciolacu román kormányfő (Forrás: Twitter/Marcel Ciolacu)
