Az a fajta ellentámadás, amit tavasz óta ígérnek az ukránok kommunikációs szinten, azt jelenti, hogy a hadvezetés mindent egy lapra tett fel – jelentette ki lapunknak Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Mint fogalmazott:
Az ukrán hadsereg kiképzett, felkészített emberanyag-tartalékai a nagy ellentámadás során tízezres nagyságrendben haltak meg. És nem a golyófogóról beszélünk, akiket összeszednek, erőszakkal besoroznak, és mindenféle kiképzés nélkül küldik a frontra, hanem arról a kiképzett hatvanezer katonáról, akit mostanáig óvtak az ukránok, és a legjobb nyugati felszereléseket adták ki a számukra.
Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint a legnagyobb probléma, hogy ezek a támadások légi fedezet nélkül indultak meg, ami kiszolgáltatottá tette a katonákat az oroszokkal szemben. Ezért borítékolható volt, hogy az ellentámadás során mind technikailag, mind pedig emberanyag tekintetében komoly veszteségeket fog elszenvedni az ukrán hadsereg.
− Innentől kezdve pedig az oroszok, mivel mind emberanyagban, mind haditechnikában, hadiiparban, döntő részében saját ellátásból meg tudják oldani a hadsereg felfegyverzését, utánpótlását, most már egy jelentős fölényt tudnak kialakítani. Azt már amerikai hírforrások is megerősítik, hogy a front északi részére az oroszok százezer katonát és több száz harckocsit csoportosítottak át.
Tehát nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb, hogyha az ukránoknak ez az talán utolsó nagy ellentámadása megakad, onnantól kezdve az oroszok néhány napon, néhány héten belül nagyon könnyedén átvehetik a kezdeményezést.
− jegyezte meg az egykori kémfőnök, aki szerint mindez annak ellenére történt, hogy az ukrán oldal korántsem volt hiányában sem felszerelésnek, sem pedig hadi tudásnak, ugyanis 2015 óta az ukrán hadsereg hivatásos állományának nagy része részt vett nyugati kiképzéseken, a nyugati tanácsadók pedig a mai napig a katonai felsővezetést segítik.
Valójában az orosz hadseregnek fel kellett zárkóznia a nyugati mintájú hadviseléshez. A szakértő szerint ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az ellentámadás sikerességét nagyban megnehezíti, hogy az orosz hadsereg profi, többlépcsős, mélységi védekező rendszereket tud kiépíteni, ezeket a védekezési vonalakat pedig az ukrán haderő meg sem tudja közelíteni, a csapatok nagy részét még az ütközőzónában felmorzsolják.
− Amiben az oroszok jobbak, az az összhaderőnemi rendszerek irányítása, kezelése. Tehát a szárazföldi erők, a tüzérség, a légierő, a légvédelem, és a légierőn belül a forgószárnyas merevszárnyas gépek és a rakétarendszerek irányítása. Ezeknek a kombinált használatában jobbak. És itt az az előnyük van meg, hogy egységes fegyverrendszereket használnak, és ehhez a megfelelő vezetői tapasztalataik is megvannak.
Míg az ukrán hadseregnek a legnagyobb gyengesége éppen az, hogy mint egy bazárban, különböző országok különböző fegyvereit kellene összehangolni, és azokat összehangoltan működtetni.
− jegyezte meg Horváth József, aki szerint a fegyverrendszer maradéktalan összehangolása már majdnem lehetetlen feladat, még a legjobban kiképzett katonáknak is.
Egy orosz elemző, Drago Bosnics a minap az InfoBRICS portálnak írt elemzésében kifejtette, hogy az orosz hadsereg jelentős harci tapasztalatot szerzett Csecsenföldön, Grúziában és Szíriában, és ennek a tapasztalatnak köszönhetően az orosz fegyveres erők szinte bárhová el tudnak mozdulni a világon, majd stratégiai bázisokat tudnak létrehozni.
Bosnics megjegyezte, hogy
az orosz hadsereg tartalékai könnyen átcsoportosíthatók a megerősítésre szoruló területekre, valamint további rohamegységeket tudnak biztosítani azokra a területekre, ahol az ellenség védelme a leggyengébb.
A szakértő kiemelte az orosz csapatok magas morálját, és azt, hogy a csapatok képesek tartani a védelmet, ami szerinte pusztító hatással van a kijevi rezsim erőinek moráljára, miközben a sajátjukat erősíti.
Borítókép: Az amerikai Abrams típusú tank gyakorlatozás közben. (Fotó: Artur Widak)
