Az ukrán ellentámadás egyik legnagyobb hátráltatója – erről ukrán tisztviselők is több ízben beszéltek, valamint a nyugati sajtó is rengeteget cikkezett róla – a visszafoglalni kívánt területek magas fokú aláaknázottsága.
Ez talán a legnagyobb különbség a mostani és a tavaly őszi ellenoffenzíva között: akkor az orosz erőknek sokkal kevesebb idejük volt felkészülni az ukrán támadásra, nem tudták beásni magukat védelmi állásaikba, valamint nem tudták aláaknázni a hátrahagyott területeket.
Most azonban minderre bőven volt lehetőségük, hiszen az ukrán ellentámadásról szóló híradások már 2023 elején megkezdődtek, noha az offenzíva hivatalosan csak június elején indult meg.
Az ukrán aknamentesítők beszámolói szerint a fémdetektorok hatástalanok a javarészt műanyag aknák ellen, ezért drónok segítségével azonosítják be azok pontos helyét. Sokszor ugyanakkor ez sem elég, erről tanúskodik az alábbi felvétel.
A videón állítólag a nyugati országok által Kijev rendelkezésére bocsátott NATO-járművek láthatók, amint gyanútlanul ráhajtanak egy – a távolból is működésbe hozható – aknamezőre. A konvoj körülbelül 8-10 járműből áll – ránézésre nagyrészt amerikai HMMWV (Humvee) katonai járművek, valamint néhány páncélozott harcjármű –, akik szépen sorjában menetelnek a vesztükbe.
Az ellentámadás kezdetén egy nagyon hasonló felvétel látott napvilágot, amelyről lapunk is beszámolt. Eszerint az ukrán erők egyenesen egy aknamező közepére hajtottak Leopard 2R típusú aknamentesítőikkel.
Ezekből legalább hármat elvesztettek − a rendelkezésre álló állomány felét. Ez azért is különösen fontos, mivel a hadi eszközöket Finnország biztosította Kijev számára, Helsinki pedig azért adott „csak” hatot, mivel nekik is csak ennyi volt.
Borítókép: Ukrán tüzérségi rendszer (Fotó: Telegram/Volodimir Zelenszkij)
