„Az orosz egy szláv nép, tehát ők mások, mint mi. Ez sok vitát okozott a történelem során. Ennek ellenére szükségünk van rájuk, és nekik is szükségük van ránk” – fogalmazott Nicolas Sarkozy a Le Figaro francia lapnak adott nagyinterjújában.
A politikus arra is emlékeztetett, hogy elnöksége (2007–2012) idején, 2008-ban sikerült meggyőznie Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnököt, akkori miniszterelnököt, hogy vonja vissza a grúz fővárostól mintegy 25 kilométerre tartózkodó harckocsijait – utalt a hatnapos orosz–grúz háborúra.
Szerinte ő és Angela Merkel korábbi német kancellár is tisztában voltak Putyin „vörös vonalával”, ezért tagadták meg – az elmondása szerint erős amerikai nyomás ellenére – Ukrajna és Grúzia (Georgia) NATO-tagságának kérését.
Hozzátette: „Nem akartuk hagyni, hogy Putyin belesodródjon abba a Nyugat-ellenes paranoiába, amely régóta kísérti az orosz felső vezetést”.
Nicolas Sarkozy szerint mivel „Oroszország Európa szomszédja, és az is marad”, mindig tovább kell lépni és meg kell találni velük a „kiutat”. Kifejtette, hogy ugyan sokan azt mondják neki, hogy a mai Putyin nem az, akit ő ismert, ezzel nem ért egyet. Továbbra sem tartja irracionálisnak az orosz elnök döntéseit, és szerinte Emmanuel Macron francia államfő is így van ezzel, aki azonban végül néhány európai ország nyomására meghátrált.
A politikus az eszmecsere és a kompromisszum fontosságára is felhívta a figyelmet, rámutatva, hogy ezek nélkül „kicsúsznak a dolgok a kezeink közül”.
A Le Figaro azon kérdésére, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei szerinte is a végsőkig támogatni fogják-e a háborúban álló országot, elmondta: „Ezek erős szavak. Mit jelent egyáltalán a végsőkig? A Krím visszaszerzéséig, vagy Moszkva bevételéig?” – fejtegette. Hozzátette:
A Krím félsziget 2014-es annektálása egyértelműen megsértette a nemzetközi jogot. De ez a terület 1954-ig orosz volt, itt a lakosság többsége mindig is orosz volt, és ennélfogva minden visszaszerzési vágy csak az illúziókban létezik
– vélekedett egyúttal Kijev azon tervéről, hogy addig kívánja folytatni a háborút, amíg nem állítja vissza az 1992-es határait, ideértve a Krím félsziget visszaszerzését is. Az egykori francia államfő szerint azonban a vitatott terület kapcsán majd egy nemzetközileg is elfogadott népszavazást kell tartani.
Az oroszok által elfoglalt kelet-ukrajnai területek visszaszerzési kísérletét legitimnek nevezte a politikus, ám hozzátette, hogy annak sikertelensége esetén egy befagyott konfliktus elé néz Európa – ezt már számos hazai és nemzetközi biztonságpolitikai szakértő is hangsúlyozta, kiemelve, hogy egy alacsony intenzitású konfliktussá módosulhat a következő hónapokban a háború.
Nicolas Sarkozy Ukrajna európai uniós tagságát sem tartja kulcsfontosságúnak, szerinte a kelet-európai ország feladata, hogy egyfajta „összekötő kapocs” legyen Nyugat és Kelet között, egy semleges ország.
Mint kifejtette: Ukrajnának nem kellene olyan hamis ígéreteket tenni, amilyeneket évtizedek óta teszünk Törökországnak.
Az interjúban a korábbi elnök a schengeni határok ellenőrzésének a fontosságára és az európai migrációs kihívás megoldásának a szükségességére, a szabályok reformjára is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy becslések szerint Afrika lakossága 2050-re 1,3-ról 2,5 milliárdra nő, ami hatalmas migrációs nyomást fog okozni Európában, szerinte éppen ezért helyben, munkalehetőségek teremtésével kellene segíteni a fekete kontinensen. Sarkozy emellett a Kadhafi-klán „bosszújának” nevezte azt az „összeesküvést”, hogy Líbiából finanszírozták volna az elnökválasztási kampányát – amely vádak miatt nem is nyert újra, sőt eljárás is indult ellene.
