Robbanás történt hétfő reggel a Fekete-tenger romániai partjánál, Costinesti település mellett. A detonáció egy szálloda előtti gátnál következett be. Senki nem sérült meg a robbanás következtében. A román katasztrófavédelem lezárta a helyszínt, vizsgálják a történteket. A hatóságok ugyanakkor készenlétben állnak, mivel egy másik tengeri aknát is észleltek a közelben.
Az orosz–ukrán háború kezdete óta több alkalommal is a tűzszerészek robbantottak fel román felségvizekre sodródott aknákat.
Szakértők korábban arra figyelmeztettek, hogy a fekete-tengeri román gázkitermelést is érintheti a kialakult helyzet. A Petrom és a Romgaz júniusban jelentették be a Neptun Deep gázmező kitermelési fejlesztésének terveit. Ennek kapcsán az amerikai Atlantic Council azt írta, a projekt nemcsak az energiabiztonságot erősíti, de geopolitikai és gazdasági hatást is gyakorolhat a térségre, mivel alternatívát kínál az orosz gázra, gyengítve ezzel Moszkva befolyását. Az elemzés szerint Románia és Magyarország kapcsolatainak javulása is hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen Budapest függése a Gazpromtól.
Oroszország ugyanakkor várhatóan igyekszik akadályozni ezeket a földgázprojekteket. A Kreml már eddig is számos hibrid hadviselési taktikát bevetett a Fekete-tengeren.
Romániát elhelyezkedése és viszonylagos haditengerészeti gyengesége Törökországnál jóval érzékenyebbé teszi az orosz beavatkozásokkal szemben.
Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója a Maszol erdélyi hírportálnak „valóságközeli forgatókönyvnek” nevezte, hogy Oroszország valamilyen formában akadályozza a fekete-tengeri projektet. Emlékeztetett rá: a viszonylag hamar elhalt európai Nabucco projekt is többek között orosz lépések következtében lehetetlenült el. Úgy vélte, Oroszország Közép-Ázsiában is nyomást gyakorol a tőle sokszor függő viszonyban lévő államokra, ellehetetlenítve a nyugati projektek megvalósulását.
Arra a kérdésre, hogy milyen módozatok jöhetnek szóba az akadályozásnál, Bendarzsevszkij Anton a hibrid hadviselés eszközeit említette elsősorban. – Főleg, hogy az orosz invázió óta a fekete-tengeri régió lényegében háborús övezetté vált. Oroszország például arra hivatkozhat, hogy el van aknásítva a térség, és a szél- és vízjárásnak megfelelően az aknák megjelenhetnek akár Románia vagy Bulgária partjainál is.
Nehéz lenne ellenőrizni, hogy ezek valóban Ukrajna partjaitól elsodródott aknák-e, vagy mondjuk friss, Oroszország által Románia felé leúsztatott szerkezetek. Elég lenne egyetlen baleset ahhoz, hogy mindez elvegye a befektetők és a hajókat és kitermelési projekteket biztosító társaságok kedvét
– mondta az elemző.
Borítókép: Hajó a Fekete-tengeren (Forrás: OSINTdefender/Twitter)
