Törést okoztak az elmúlt napokban a baráti, bár eddig se felhőtlen lengyel–ukrán kapcsolatokban az orosz–ukrán „gabonaháború” Lengyelországot (és négy másik térségbeli országot) érintő következményei.
Az adok-kapok lavináját Marcin Przydacz, a lengyel elnök külpolitikai tanácsadója indította el augusztus 31-i nyilatkozatával: kijelentette, hogy
Varsó meghosszabbíthatja egyes ukrán agrártermékek importjának tilalmát, és az erre reagáló ukrán bírálatokra kitérve felhívta az ukrán felet, legyen hálás Lengyelországnak az elmúlt hónapokban, években nyújtott támogatásért.
Przydacz nyilatkozatát az ukrán külügyminisztérium elfogadhatatlannak nevezte, és augusztus 2-án bekérette Bartosz Cichocki kijevi lengyel nagykövetet. Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő visszautasította, valótlannak és elfogadhatatlannak nevezte az „ukrán hálátlanságra” vonatkozó megjegyzéseket.
Másnap a lengyel külügyminisztériumba kérették a varsói ukrán ideiglenes ügyvivőt. Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy több kijevi tisztségviselő a közelmúltban „nem helyénvaló és szükségtelen” kijelentéseket tett, amelyek ártanak a jó kétoldalú kapcsolatoknak. Közölte azt is, hogy a jelenleg Kijevben tartózkodó Vaszil Zvarics ukrán nagykövetet is konzultációra hívják, amint visszatér Varsóba.
Megszólalt az ügyben mások között Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is. Az Interfax Ukraina hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy
Ukrajna nem provokált „semmiféle kiéleződést” a kétoldalú kapcsolatokban, hálás volt, maradt és lesz a jövőben is azért az álláspontért, amelyet Lengyelország a háború első óráitól kezdve képvisel, és ennek többször kifejezést is adott különféle szinteken.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy vélekedett, hogy soha nem lett volna szabad bekéretni Bartosz Cichockit, mert ő volt az egyetlen nagykövet Kijevben, aki Ukrajna megtámadása után is állomáshelyén maradt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig arra figyelmeztetett, hogy most nincs helye a botrányoknak, és az érzelmeket „le kell hűteni”.
Az ukrajnai háború kezdetén Oroszország blokád alá vonta a fekete-tengeri ukrán kikötőket, ami miatt az ukrán agrártermékek exportja ezen az útvonalon lehetetlenné vált. A hadviselő felek – Törökország és az ENSZ közvetítésével – tavaly júliusban egyezségre jutottak a fekete-tengeri ukrán gabonaexport visszaállításáról. A szállítás újraindult, bár volumene fokozatosan csökkent.
A nemzetközi megállapodás eredményeként Ukrajna egy év alatt mintegy 33 millió tonna gabonát és olajos magot exportált, Oroszország azonban idén július közepén felmondta az egyezményt. Vlagyimir Putyin elnök feltételekhez kötötte a gabonaexport visszaállítását. Közöttük szerepel az orosz élelmiszer- és műtrágyaexportra kivetett szankciók visszavonása, a külföldi kikötők használatának engedélyezése orosz hajók számára, valamint a Togliatti–Odessza csővezeték újraindítása az orosz ammóniaexport céljából.
Az orosz hadsereg az egyezmény felmondása után bombázni kezdte az odesszai és más fekete-tengeri ukrán kikötőket és gabonatárolókat. Az Európai Unió, hogy Ukrajnának segítsen, megnyitotta határait az ukrán gabonakivitel előtt, ami azonban súlyos következményekkel járt.
Idén áprilisban diplomáciai botrány kerekedett a gabona-, főleg búza- és kukoricaexport miatt Ukrajna és öt kelet-közép-európai uniós ország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária között.
Kiderült ugyanis, hogy a szárazföldön érkező ukrán gabonát, ahelyett, hogy az eredeti szándéknak megfelelően afrikai és közel-keleti országokba szállították volna tovább, nyomott áron az öt országban értékesítették, kiszorítva a piacról a helyi gazdákat, akiknek – ellentétben az ukránokkal − az EU magas minőségi követelményeinek kell megfelelniük.
A lengyel hatóságok határozottan reagáltak, és lezárták a határokat egyes ukrán agrártermékek előtt. Ekkor az Európai Unió közbelépett, arra hivatkozva, hogy a kereskedelempolitika brüsszeli hatáskör, Varsónak nincs joga ilyen intézkedést hozni.
Május elején az Európai Bizottság ideiglenes tilalmat rendelt el az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó behozatalára. Az intézkedés alapvetően Varsónak volt köszönhető, amely létrehozta az öt tiltakozó ország koalícióját. Az egységes fellépésnek köszönhetően az ideiglenes tilalmat később szeptember 15-ig meghosszabbították.
Az ukrán agrártermékek és élelmiszerek tranzitja nem állt le, folytatódik az úgynevezett „szolidaritási folyosókon”. A kijevi hatóságok más megoldásokat is fontolgatnak: a fekete-tengeri szállítást török hadihajók kíséretével, a romániai Konstanca kikötőjének igénybevételét vagy a dunai szállítást.
Az öt ország egyetért abban, hogy a szeptember 15-ig érvényes gabonabehozatali tilalmat legalább az év végéig meg kell hosszabbítani, de Brüsszel egyelőre nem hajlik erre. Morawiecki kerek perec kijelentette, ha az unió nem hosszabbítja meg a tilalmat, egyoldalúan fogják azt meglépni. Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter tárgyalásra hívta szlovák, magyar, román és bolgár kollégáit, akik közös állásfoglalásban kérték Brüsszeltől a hosszabbítást. Válasz nem érkezett.
Ukrajna az ügyben nem bizonyult lojális partnernek. Július elsején
egyoldalúan visszaállította az Európai Unióból érkező összes árura − a háború kitörése után felfüggesztett − vámfizetési kötelezettséget.
Az állítólagos lengyelországi baromfivészre hivatkozva pedig leállította a keltetni való tojás és élő baromfi importját. A szokásos eljárás ilyen esetben csak a járvány által érintett területről származó importra szorítkozik, Ukrajna azonban egész Lengyelországra kiterjesztette a tilalmat.
A hajthatatlan lengyel magatartás újabb konfliktust gerjeszthet az Európai Bizottsággal. Jaroslaw Sachajko, a szejm mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának elnökhelyettese a Do Rzeczy hetilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy az Európai Bizottság túllép hatáskörén, ezért Varsónak keményen kell fellépnie ellene. Az öt ország egységes kiállása talán józan belátásra téríti, de lehet, hogy Brüsszel meg akarja várni az októberi választások eredményét, hátha engedékenyebb kormány alakul Lengyelországban − mondta.
Az Európai Unió kizárólag a nagy agrárholdingok érdekeire van tekintettel. Ezért nyitja meg az uniós piacokat az ukrán termékek előtt, amelyeknek nem kell teljesíteniük a magas uniós minőségi normákat. A gabonán kívül más mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket is érint a tisztességtelen ukrajnai konkurencia, például a szeszipart, a baromfi- és gyümölcságazatot
– hangsúlyozta Michal Urbaniak, az illetékes szejm bizottság tagja.
De a játékban megjelenhet még egy szereplő, aki ellenzi a lengyel kormány által hozott döntést. Marek Budzisz publicista, Oroszország és a posztszovjet térség szakértője a wPolityce.pl hírportálon úgy vélekedett, hogy amit a lengyel fél a négy másik régiós országgal együtt csinál, feltételezhetően nem tetszik az amerikai adminisztrációnak, amely nyomást gyakorolhat az ügyben, „mert az ukrán gabona exportja de facto óriási mértékben meggyengíti” az Oroszországgal harcoló Ukrajnát. „Az Egyesült Államok pedig nem akarja, hogy Ukrajna elveszítse a háborút, és főleg nem, hogy Oroszország megnyerje azt.”
Borítókép: Az ukrán szárazföldi erők által közreadott képen orosz rakétatalálatot kapott gabonatároló ég az Odesszai területen 2023. július 21-én (Fotó: MTI/EPA/Déli hadműveleti parancsnokság)
