A közelmúltban döntött az Európai Unió Tanácsa az Európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály megvitatásáról. Ez azt jelenti, hogy a tanács elnöksége zöld utat kapott, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel (EP), ami meg is kezdődött a kulturális és oktatási bizottság (CULT) szavazásával a rendeletjavaslatról.
A hivatalos álláspont szerint a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály közös keretet hoz majd létre a médiaszolgáltatások számára az EU belső piacán, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja az újságírók és a médiaszolgáltatók politikai beavatkozástól való védelme, valamint az EU belső határain belüli működésük megkönnyítése.
A csavaros és bürokratikus uniós leplet lerántva ugyanakkor a javaslat célja, hogy Brüsszel magához ragadja a média ellenőrzését egy felügyelő szerv ellenőrzésével,
a célon túl pedig a betartatásra vonatkozó eszközök is megkérdőjelezhetők. Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő korábban úgy fogalmazott, „az uniós médiatörvény javaslata ismételten egy súlyos beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába”.
Sorosék újabb támadásával szemben meg kell védeni a magyar nyilvánosságot
– fogalmazott az EP-képviselő.
Az EP az uniós médiatörvényről szóló keddi sajtószemináriumán megerősítette, hogy létrehozna egy médiaszolgáltatásokat felügyelő európai testületet is, amely hivatott lenne monitorozni az új jogszabály rendelkezéseinek végrehajtását, annak be nem tartása esetén pedig eljárást kezdeményezhetnének az Európai Bíróságon.
Ha az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa is elfogadja, EU-s jogszabállyá válik a javaslat, így valamennyi tagországban automatikusan hatályba lép. A sajtószemináriumon meg is jegyezték, hogy kimondott cél a jogszabály „rekordsebességű” elfogadása. A feszes tempót az indokolja a jelentés néppárti előadója szerint, hogy „két olyan elnökség lesz a tanácsban, amelyek valószínűleg nem fogják ezt a jogszabályt előremozdítani” – utalva ezzel a közeledő magyar és lengyel uniós elnökségekre. Az új törvénytervezettel kapcsolatban legtöbbször Magyarország és Lengyelország neve merült fel mint „a sajtószabadság legnagyobb korlátozói”. Bocskor Andrea ugyanakkor korábban kijelentette:
„az uniós rendelettervezet arra irányul, hogy kizárólag Brüsszel hangja szóljon a tagállami nyilvánosságban: háborúpárti és migránssimogató híradások, genderpropaganda, ettől eltérő hang és vélemény pedig ne jelenhessen meg.”
