„A nukleáris beruházásaink akadályozását a szuverenitásunk elleni támadásnak tekintjük”

Szijjártó Péter: A nukleáris kapacitások növelése nélkül nem javítható az EU versenyképessége és nem érhetők el a klímacélok.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) NAÜ főigazgatója Bécsben, 2023.09.25-én. (Forrás: Szijjártó Péter / Facebook)

Erre egyetlen válasz van, mégpedig a nukleáris energiatermelés felpörgetése, a kapacitások radikális növelése. A nukleáris technológia révén sokkal több energiát tudunk termelni, sokkal olcsóbban, sokkal biztonságosabban

– mondta.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy ezáltal ráadásul a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető, amit szavai szerint jól példáz az, hogy a világon jelenleg működő körülbelül 440 atomreaktornak köszönhetően megközelítőleg 180 milliárd köbméternyi földgáz kiváltása lehetséges.

– Amennyiben komolyan gondoljuk, hogy 2050-re karbonsemlegességet akarunk elérni, akkor legalább a kétszeresére kell növelni a kapacitásokat – hangsúlyozta. Majd nyilvánvalónak nevezte, hogy az EU enélkül nem lesz képes javítani a versenyképességét és nem tudja tartani a klímacéljait.

Ezért be kell fejezni a nukleáris energiafelhasználás körüli ideológiai és politikai vitákat, le kell állítani az atomenergiát érő ideológiai és politikai támadásokat, és egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni, felszámolva a hátrányos megkülönböztetést

– fogalmazott.

Továbbá aláhúzta, hogy örömmel csatlakozott ahhoz a nukleáris energia „kétségtelen” előnyeit taglaló levélhez, amelyet a NAÜ főigazgatója küldött az ENSZ idei klímakonferenciájára (COP28).

A miniszter ezután beszámolt a paksi bővítés állásáról, s ennek kapcsán leszögezte, hogy az energiamix összeállítása fizikai kérdés, ráadásul nemzeti kompetencia, amelybe senkinek nincs joga beleavatkozni.

– Az energiaellátás számunkra szuverenitási kérdés, így szuverenitásunk elleni támadásnak tekintjük az általunk folytatott nukleáris beruházás bármifajta akadályozását vagy támadását – figyelmeztetett.

Kiemelte: 

Magyarország soha nem fog támogatni olyan szankciókat az EU-ban, amelyek ártanának a nukleáris együttműködésnek Oroszországgal, ugyanis ez ellentétes lenne a nemzeti érdekekkel.

Emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok az idei év első felében a korábbinál kétszer több uránt importált Oroszországból.

Szijjártó Péter végül leszögezte, hogy a kormány sokat tett a versenyképesség javításáért, hazánk mára fontos találkozási ponttá vált a keleti és a nyugati beruházók számára, ami egyúttal nagy áramigénnyel is jár.

Ezért – mint közölte – a két újabb blokk megépítése mellett a jelenlegi négy paksi reaktor élettartamát is meghosszabbítják húsz évvel. – Ez garanciát jelent a környezet védelmére, illetve arra, hogy elegendő energiánk legyen a gazdasági növekedés fenntartásához – mondta.

Aláhúzta, hogy a magyarországi energiatermelés 65 százaléka karbonsemleges jelenleg, aminek a paksi erőmű a 80 százalékát adja. Tájékoztatása szerint a 2030-as cél a 90 százalék, a 2050-es pedig a teljes karbonsemlegesség, ehhez azonban szükség van az új blokkokra, amelyek révén évi 17 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátása előzhető meg.

Arra is kitért, hogy nemzetközi beruházásról van szó, az orosz Roszatom mellett jelentős szerepük van amerikai, német és francia vállalatoknak is, és a projekt során a legfejlettebb technológiákat használják a létező legszigorúbb biztonsági előírások mellett.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (balra) és Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség  (NAÜ) főigazgatója Bécsben, 2023. szeptember 25-én (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)