A miniszter ezután beszámolt a paksi bővítés állásáról, s ennek kapcsán leszögezte, hogy az energiamix összeállítása fizikai kérdés, ráadásul nemzeti kompetencia, amelybe senkinek nincs joga beleavatkozni.
– Az energiaellátás számunkra szuverenitási kérdés, így szuverenitásunk elleni támadásnak tekintjük az általunk folytatott nukleáris beruházás bármifajta akadályozását vagy támadását – figyelmeztetett.
Kiemelte:
Magyarország soha nem fog támogatni olyan szankciókat az EU-ban, amelyek ártanának a nukleáris együttműködésnek Oroszországgal, ugyanis ez ellentétes lenne a nemzeti érdekekkel.
Emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok az idei év első felében a korábbinál kétszer több uránt importált Oroszországból.
Szijjártó Péter végül leszögezte, hogy a kormány sokat tett a versenyképesség javításáért, hazánk mára fontos találkozási ponttá vált a keleti és a nyugati beruházók számára, ami egyúttal nagy áramigénnyel is jár.
Ezért – mint közölte – a két újabb blokk megépítése mellett a jelenlegi négy paksi reaktor élettartamát is meghosszabbítják húsz évvel. – Ez garanciát jelent a környezet védelmére, illetve arra, hogy elegendő energiánk legyen a gazdasági növekedés fenntartásához – mondta.
Aláhúzta, hogy a magyarországi energiatermelés 65 százaléka karbonsemleges jelenleg, aminek a paksi erőmű a 80 százalékát adja. Tájékoztatása szerint a 2030-as cél a 90 százalék, a 2050-es pedig a teljes karbonsemlegesség, ehhez azonban szükség van az új blokkokra, amelyek révén évi 17 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátása előzhető meg.
Arra is kitért, hogy nemzetközi beruházásról van szó, az orosz Roszatom mellett jelentős szerepük van amerikai, német és francia vállalatoknak is, és a projekt során a legfejlettebb technológiákat használják a létező legszigorúbb biztonsági előírások mellett.