Erre egyetlen válasz van, mégpedig a nukleáris energiatermelés felpörgetése, a kapacitások radikális növelése. A nukleáris technológia révén sokkal több energiát tudunk termelni, sokkal olcsóbban, sokkal biztonságosabban
– mondta.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy ezáltal ráadásul a károsanyag-kibocsátás is csökkenthető, amit szavai szerint jól példáz az, hogy a világon jelenleg működő körülbelül 440 atomreaktornak köszönhetően megközelítőleg 180 milliárd köbméternyi földgáz kiváltása lehetséges.
– Amennyiben komolyan gondoljuk, hogy 2050-re karbonsemlegességet akarunk elérni, akkor legalább a kétszeresére kell növelni a kapacitásokat – hangsúlyozta. Majd nyilvánvalónak nevezte, hogy az EU enélkül nem lesz képes javítani a versenyképességét és nem tudja tartani a klímacéljait.
Ezért be kell fejezni a nukleáris energiafelhasználás körüli ideológiai és politikai vitákat, le kell állítani az atomenergiát érő ideológiai és politikai támadásokat, és egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni, felszámolva a hátrányos megkülönböztetést
– fogalmazott.
Továbbá aláhúzta, hogy örömmel csatlakozott ahhoz a nukleáris energia „kétségtelen” előnyeit taglaló levélhez, amelyet a NAÜ főigazgatója küldött az ENSZ idei klímakonferenciájára (COP28).
A miniszter ezután beszámolt a paksi bővítés állásáról, s ennek kapcsán leszögezte, hogy az energiamix összeállítása fizikai kérdés, ráadásul nemzeti kompetencia, amelybe senkinek nincs joga beleavatkozni.
– Az energiaellátás számunkra szuverenitási kérdés, így szuverenitásunk elleni támadásnak tekintjük az általunk folytatott nukleáris beruházás bármifajta akadályozását vagy támadását – figyelmeztetett.
Kiemelte:
Magyarország soha nem fog támogatni olyan szankciókat az EU-ban, amelyek ártanának a nukleáris együttműködésnek Oroszországgal, ugyanis ez ellentétes lenne a nemzeti érdekekkel.
Emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok az idei év első felében a korábbinál kétszer több uránt importált Oroszországból.
Szijjártó Péter végül leszögezte, hogy a kormány sokat tett a versenyképesség javításáért, hazánk mára fontos találkozási ponttá vált a keleti és a nyugati beruházók számára, ami egyúttal nagy áramigénnyel is jár.
Ezért – mint közölte – a két újabb blokk megépítése mellett a jelenlegi négy paksi reaktor élettartamát is meghosszabbítják húsz évvel. – Ez garanciát jelent a környezet védelmére, illetve arra, hogy elegendő energiánk legyen a gazdasági növekedés fenntartásához – mondta.
Aláhúzta, hogy a magyarországi energiatermelés 65 százaléka karbonsemleges jelenleg, aminek a paksi erőmű a 80 százalékát adja. Tájékoztatása szerint a 2030-as cél a 90 százalék, a 2050-es pedig a teljes karbonsemlegesség, ehhez azonban szükség van az új blokkokra, amelyek révén évi 17 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátása előzhető meg.
Arra is kitért, hogy nemzetközi beruházásról van szó, az orosz Roszatom mellett jelentős szerepük van amerikai, német és francia vállalatoknak is, és a projekt során a legfejlettebb technológiákat használják a létező legszigorúbb biztonsági előírások mellett.
