ASEAN-csúcs – kevesebb konfliktust, több párbeszédet várnak Ázsiában

A délkelet-ázsiai vezetők, Joko Widodo indonéz elnök vezetésével az idei utolsó csúcstalálkozójukon gyűlnek össze, és olyan problémákat készülnek megvitatni, mint Mianmar halálos polgári viszálya, újabb fellángolások a vitatott Dél-kínai-tengeren, vagy éppen a régóta fennálló Egyesült Államok–Kína rivalizálás.

2023. 09. 04. 18:40
Jakarta, 2023. augusztus 25. A Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége, az ASEAN pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek jakartai talákozója 2023. augusztus 25-én. MTI/EPA/Bagus Indahono Fotó: Bagus Indahono
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagállamai a meghívott diplomáciai vezetőkkel együtt az indonéziai Dzsakartában gyűlnek össze, és keddtől csütörtökig tárgyalnak. Olyan országok vezetői vesznek részt a csúcstalálkozon, mint Kína, az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Kanada, valamint olyan szervezetek, mint az ENSZ és az EU. Bár a napirenden geopolitikai feszültségek és viták szerepelnek, elemzők szerint a csoport a párbeszédre, az együttműködésre és a békés fejlődésre akarja fektetni a hangsúlyt, amiben az Egyesült Államok kevésbé érdekelt.

Egyes kínai elemzők szerint éppen azért küldi Joe Biden maga helyett Kamala Harris alelnököt, mert a Kínával való rivalizálása sokkal fontosabb számára. Egyes sajtójelentések szerint pedig épp Joe Biden miatt ütemezték át a csúcstalálkozót novemberről szeptemberre.

Elemzések szerint az Egyesült Államok nem érdekelt a nagy multilaterális együttműködésben és mechanizmusokban, és az ázsiai-csendes-óceáni térségben a stratégiai tervét inkább kétoldalú formátumok révén kívánja megvalósítani

Hszü Liping, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Délkelet-ázsiai Tanulmányok Központjának igazgatója a Global Times kínai lapnak hétfőn elmondta, hogy a fokozódó geopolitika hátterében az ASEAN a gazdasági növekedésre összpontosít, és háttérbe szorítja a politikai és biztonsági kérdéseket. A fő üzenet többek között az, hogy ne foglaljanak állást a nagyhatalmak között, hanem helyezzék előtérbe az együttműködést és a regionális integrációt.

Az ASEAN külügyminiszterei hétfőn gyűltek össze a vezetők csúcstalálkozója előtt. Mohammad Mahfud, Indonézia politikai, jogi és biztonsági ügyekért felelős koordinációs minisztere azt mondta a régió vezető diplomatáinak, hogy közösségük erejét egyik válság a másik után veti kihívás elé.

A mianmari válság megoldására tett erőfeszítések előrehaladásának hiánya negatív nyomot hagyott az ASEAN-on – mondta, és arra figyelmeztetett, hogy a felgyorsuló geopolitikai feszültség és rivalizálás nyílt konfliktushoz vezethet, amellyel régiónk kénytelen lesz szembenézni.

Retno Marsudi indonéz külügyminiszter azt mondta, hogy felülvizsgálják a vezetők által 2021-ben kidolgozott ötpontos tervet, amelynek célja Mianmar visszaállítása a normális állapotba – idézi fel a Time amerikai magazin.

Az 1967-ben, a hidegháború idején alapított ASEAN alapelve az egyes tagállamok belügyeibe való be nem avatkozás. Konszenzussal is dönt, vagyis akár egyetlen tag is megvétózhat bármilyen javaslatot vagy döntést. A blokkot jelenleg Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám alkotja.

Borítókép: A Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége, az ASEAN pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek dzsakartai találkozója 2023. augusztus 25-én. (Fotó: MTI/EPA/Bagus Indahono)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.