2023 januárja és júliusa között 15 989 migránst regisztrált Bosznia-Hercegovina külföldiekkel foglalkozó szolgálata – ez óriási, csaknem 56 százalékos emelkedés a tavalyi számokhoz képest. A Crna-hronika.info helyi hírportál a 2022-es év azonos időszakához képest hasonlította össze az adatokat. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, azt pontosan senki nem tudja, hogy mennyi lehet azon illegális bevándorlók száma, akiket nem jegyeznek fel, hanem az erdős területeken bujkálnak, majd megpróbálnak törvénytelenül az Európai Unióba szökni. Horvátország schengeni csatlakozásával újra megnyílt a lehetőség a migránsok előtt, hogy ezen az útvonalon próbálkozzanak, mert ha sikerül ezt az akadályt venniük, akkor már szabad az út az általuk hőn áhított Nyugat-Európa felé.
A hivatalos adatok szerint a Boszniába érkező migránsok többsége Afganisztánból, Marokkóból, Pakisztánból, Iránból és Srí Lankából jön. Ők Szerbián keresztül jutnak be az országba. Az illegális bevándorlók minden alkalmat megragadnak, hogy törvénytelenül lépjék át a határt, s ennek különböző formáit is alkalmazzák. A határátkelőhelyeken például mintegy 330 migránst kapcsoltak le, akik a tehergépjárművek rakterében rejtőzködve kísérelték meg átlépni az államhatárt.
2022-ben Bosznia-Hercegovina területén jelentős számú burundi, kubai és indiai állampolgárt is regisztráltak. Ők akkoriban éltek a vízum nélküli utazás lehetőségével, s így jutottak el repülővel Szerbiába, ahonnan szárazföldön indultak el az EU határai felé.
A boszniai helyzet miatt egyre nagyobb a migrációs nyomás Horvátországon is, ahol idén 170 százalékkal nőtt az illegális migránsok, 700 százalékkal pedig a menedékkérők száma.
Déli szomszédaink ezért azt tervezik, hogy további regisztrációs pontokat készítenek elő a horvát–bosnyák határtól nem messze – írja a Szabad Európa Rádió. Ehhez pedig európai forrásokra számítanak. Davor Bozinovic belügyminiszter arról számolt be, hogy csak szeptember 6-ról 7-re virradó éjszaka 600 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak a hatóságok. Egyre több az embercsempész is ezen a vidéken. Jól mutatják ezt a hivatalos adatok is, hiszen az év első nyolc hónapjában a horvát rendőrség 850 ilyen bűnözőt vett őrizetbe, ez az adat pedig 50 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
Az egyenruhások török, cseh, román, bosnyák, grúz, német és azeri embercsempészeket fogtak el.
A migránsközpontot Karlovactól nem messze építenék. A tábor mintegy ezer migráns befogadására lesz alkalmas. A hatóságok szerint a cél, hogy az illegális bevándorlók ne az utcákon, a parkokban tartózkodjanak, hanem rendezett körülmények között lehessenek. A helyiek felháborodtak, hogy a környékükre ennyi illegális bevándorlót telepítene az ország vezetése. Mint fogalmaznak, pláne télen okoznak gondot, amikor a hideg elől az elhagyatott házakba törnek be.
Onnan pedig mindent elvisznek, amire szükségük van, rendetlenséget és ürüléket hagynak maguk után, sőt volt több eset, hogy a parkettát is felszedték, s azt a szoba közepén gyújtották meg, hogy melegedjenek. Vojnic faluban így már négy házban tüzet okoztak
– mondta a Szabad Európa Rádiónak Krnjak Község vezetője. Perica Matijevic hozzátette: nagy problémát jelent a számukra a migráció, a befogadóközpont pedig csak csepp a tengerben.
Marinko Ogorec biztonsági szakértő a hírportálnak megerősítette, hogy nagy gond az illegális migráció, s azt nem lehet ad hoc megoldásokkal rendezni. Értékelése szerint a probléma megoldásának kulcsa a nyugat-európai országokban van, amelyek – mint fogalmazott – tolerálják az illegális migrációt.
Ha az európai országok sokkal szigorúbb menekültügyi törvényeket fogadnának el, és sokkal szigorúbb büntetéseket írnának elő az illegális határátlépésért, akkor szerintem kisebb lenne a migrációs nyomás. Ez nagyon súlyos, intenzív migránshullám, amely kihasználja azt a helyzetet, hogy a legtöbb európai ország figyelme Ukrajnára irányul
– mondta Ogorec.
