Ferenc pápa 2013-as megválasztása óta alaposan átrajzolta a bíborosi kollégium összetételét, ezzel idővel a római katolikus egyház vezető struktúráját a történelmi európai bázisából az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok felé billentve – mutatott rá a Pew Research Center friss kutatása.
Amint arra az amerikai agytröszt is felhívja a figyelmet, szeptember végén 18 új, szavazati joggal rendelkező bíborost iktatnak be egy vatikáni szertartáson, és ekkor 136 olyan bíborosa lesz a testületnek, akik még nem töltötték be a 80. életévüket, és így szavazásra jogosultak a következő pápaválasztáson. A 18 új bíboros közül kilenc európai, négy latin-amerikai, három afrikai, és kettő ázsiai- és csendes-óceáni származású lesz.
A bíborosok regionális megosztása ezzel:
- Az ázsiai és csendes-óceáni térségben 18 százalékra nő a Ferenc pápa előtti kilenc százalékról,
- A latin-amerikai–karibi régió ugyancsak 18 százalékot tesz majd ki a korábbi 16 százalékhoz képest,
- A szubszaharai afrikai bíborosok aránya 13 százalékra nő a 2013-as kilenc százalékról,
- Észak-Amerika tíz százalékot ad majd a korábbi 12 százalék helyett,
- A Közel-Kelet–Észak-Afrika régiója egy százalékra csökkent a korábbi kettőről,
- Míg az európai bíborosok aránya 39 százalékra olvad a 2012-es 52 százalékról.
Az argentin Ferenc pápa, a VIII. század óta az első Európán kívüli pápa, azonban még mindig több bíborost választott Európából – a tíz éve alatt eddig kinevezett 98 bíboros 38 százaléka európai volt –, mint bármely más régióból.
Azonban ő, a dél-amerikai származása vagy éppen a katolikus vallás Európán kívüli erősödése miatt már nagyobb figyelmet fordít más térségek arányosabb jelenlétére is.
A Vatikán 2021-es adatai szerint a világ katolikus lakosságának 21 százaléka él Európában, így a kontinens továbbra is erősen felülreprezentált a bíborosok között (39 százalék).
Ám a Szentatya „új kiszemeltje” a latin-amerikai–karibi térség, ahol 2021-ben a világ katolikus népességének 41 százaléka élt, mégis csak a szavazó bíborosok mindössze 18 százalékát adta.
Mindez azt jelenti, hogy ezt a tendenciát követve a jövőben egyre kisebb lehet az esélye annak, hogy újra európai pápa kerüljön a katolikus egyház élére. Sőt, mivel a pápa és a bíborosok választják meg azokat a püspököket, akik felölthetik a vörös Gamarelli ruhát, az Európaiak ki-ki szorulnak a római katolikus egyház vezető struktúrájából.
