Azerbajdzsán addig folytatja a „terrorellenes intézkedéseket” Hegyi-Karabahban, amíg az ottani örmény katonai egységek nem adják meg magukat, és nem adják át a fegyvereiket – közölte kedden az azerbajdzsáni elnöki hivatal, amelyet az Azertac azeri állami hírügynökség idézett. A közlemény szerint az elnök képviselője kész találkozni az Azerbajdzsánba beékelődött, többségében örmények lakta szakadár területen élő örmények képviselőivel.
Ahhoz, hogy leállítsuk a terrorellenes intézkedéseket, a törvénytelen örmény alakulatoknak ki kell tűzniük a fehér zászlót, valamennyi fegyverüket át kell adniuk, és az illegális rendszert fel kell oszlatni. Ellenkező esetben a terrorellenes intézkedések folytatódni fognak
– olvasható a közleményben.
Fotó: MTI/EPA/Roman Ismayilov
Örményország nem fog fegyvert
Az örmény miniszterelnök szerint viszont Azerbajdzsán etnikai tisztogatás céljából indított hadműveletet kedden Hegyi-Karabahban, és fegyveres ellenségeskedésbe akarja bevonni Örményországot.
Nikol Pasinján az örmény televízióban beszélt erről, és mindenkit biztosított arról, hogy az örmény hadsereg nem vesz részt a harcokban.
–Azerbajdzsán szárazföldi műveletet indított a karabahi örmények elleni etnikai tisztogatás céljából – jelentette ki beszédében az örmény kormányfő. Hozzátette, hogy az örmény–azeri határon stabil a helyzet, és Jereván nem tett katonai lépéseket.
Nikol Pasinján felszólította Oroszországot és az ENSZ-t, hozzon intézkedéseket a Baku által indított művelettel szemben.
Moszkva nem tudott semmiről?
A Hegyi-Karabah miatt kiéleződött örmény–azeri konfliktus kapcsán a fő feladat az el nem ismert köztársaságban élő emberek biztonságának szavatolása, valamint Jereván és Baku meggyőzése arról, hogy hagyjanak fel az erőszakkal, és kezdjenek tárgyalásokat – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak. – Azerbajdzsán katonai műveletével kapcsolatban számunkra az első (Hegyi-)Karabah békés lakosságának – az örmény lakosságnak – a biztonsága, ennek érdekében minden intézkedést meg kell tenni. Mindkét féllel kapcsolatban állunk. Hadseregünk azon dolgozik, hogy a rendezési folyamatot visszatereljük a politikai és diplomáciai síkra – mondta. Peszkov rámutatott, hogy a Kreml szerint a diplomáciai rendezés egyetlen érdemi alapja a harci cselekmények beszüntetéséről 2020-ban megszületett orosz–azeri–örmény háromoldalú megállapodás, amelyeknek tető alá hozásában döntő szerepe volt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. – Van egy kellően szilárd és megvalósítható alap a rendezéshez – mondta. Hozzátette, hogy figyelembe kell venni az új realitásokat, vagyis azt, hogy az örmény fél elismerte Azerbajdzsán területét az 1991-es állapotok szerint.
Peszkov azt mondta, nem tudja megerősíteni, hogy Oroszországot előre tájékoztatták volna az Azerbajdzsán által megindított hadműveletről. Baku korábban azt közölte, hogy tájékoztatta a terrorellenes műveletről az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságát. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint a békefenntartók csak néhány perccel a művelet megkezdése előtt értesültek az azeri katonai akcióról. Zaharova kedden a katonai műveletek leállítására szólított fel, valamint arra, hogy a felek tegyenek lépéseket a válság rendezésére a háromoldalú megállapodással összhangban.
Az örmény kormányfő arról is beszélt, hogy az azeri offenzíva kezdete után államcsínyt szorgalmazó felhívások hangzottak el Örményországban. – Nem engedhetjük meg, hogy bizonyos személyek, bizonyos erők államcsínyt hajtsanak végre. Már vannak államcsínyre történő felhívások Örményországban – mondta a nemzethez intézett beszédében a kormányfő, miközben az örmény televízióban látni lehetett, hogy tüntetők százával gyülekeznek Jerevánban a kormány székhelye előtt. Az ellenzéki pártok kedd estére nagygyűlést hirdettek.
Az örmény ellenzék három év alatt több alkalommal akarta eltávolítani Pasinjánt, szemére vetve a 2020 őszén Hegyi-Karabahért vívott örmény katonai vereséget.
Nemzetközi reakciók
Nikol Pasinján kedden telefonon tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel a hegyi-karabahi helyzetről – közölte az örmény kormányfő sajtószolgálata. A közlemény szerint a felek hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan az erő alkalmazása, és feltétlenül ki kell használni a nemzetközi lehetőségeket a feszültség enyhítésére.
Catherine Colonna francia külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés ülésszakának szünetében törvénytelennek, indokolhatatlannak és elfogadhatatlannak nevezte az azeri hadműveletet. A francia külügyminisztérium szerint Párizs kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását. A tárca azt is jelezte: Franciaország szorosan együttműködik a partnereivel, hogy erős választ készítsenek elő erre az elfogadhatatlan offenzívára.
Annalena Baerbock német külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés helyszínén kijelentette: Azerbajdzsán megszegte az ígéretét, hogy nem alkalmaz katonai megoldást Hegyi-Karabahban, és felszólította Bakut: állítsa le a tüzérségi támadásokat, és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.
Borítókép: Megrongált autó Sztepanakertben 2023. szeptember 19-én, miután Azerbajdzsán „terrorelhárító mûveletet” indított az örmények ellen Hegyi-Karabahban. (Fotó: MTI/EPA/OC Media/Szargszján)
