Jamaicai turisztikai miniszter: Nem a Covid–19 volt az utolsó csapás

Jamaica ismét bizonyította, hogy atlétikai nagyhatalom: összesen 12 éremmel, a negyedik helyen zárt a budapesti világbajnokságon. A sportesemény margóján Edmund Bartlett turisztikai miniszter is hazánkba látogatott, és amit tapasztalt, még a sokat látott szakembert is lenyűgözte. A minisztert a turizmus állapotáról, az ukrajnai háború hatásairól, az ágazatot fenyegető veszélyekről kérdeztük.

20230824 budapest edmund barlet jamaikai turisztikai miniszter havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Kristálytiszta víz, homokos part. Fotó: Karen Fox

– Az ukrajnai háború hatásait ott is megérzik?

Az ukrajnai háborút az egész világ megérzi, de Jamaicában elenyészőek a következmények. 

Az ellátási láncban persze jelentkeztek a logisztikai problémák. De éppen a korábbi koronavírus-járvány miatt az ország hazai termelése ezeket nagyrészt megoldja. Minket nem igazán érintett például az élelmiszerhiány. Ami viszont annál inkább, a munkaerőhiány. Azt hihetnénk, hogy Ukrajnának ehhez kevés köze van, de valójában a végén minden összeadódik. Egyébként a legtöbb vendégünk – 74 százalék – az Egyesült Államokból érkezik. De szeretnénk új piacok felé nyitni. Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy öt év alatt ötmillió látogatót vonzzunk, ötmilliárd dolláros ágazatot teremtsünk, és mindeközben 25 ezer új szobát alakítsunk ki. A költéseket illetően ugyan az Egyesült Államok a legnagyobb piac a világon, a turisták számát illetően viszont Kína. Kelet-Európában ugyancsak megnőtt az étvágy az utazások iránt. Ez az egyik oka a látogatásomnak.

– Mi a jobb: a sok vendég, vagy a kevesebb, de luxust kereső?

– Minél több ember jön Jamaicába, annál több szükségletet kell kielégíteni, annál több árura és szolgáltatásra van szükség, ami munkahelyeket teremt. Szóval ha turisztikai célpontként nélkülözhetetlenek a számok. Ettől persze még az úgynevezett luxusturizmus is fontos, ennek ugyanis jobb a megtérülése. Mennyiségileg ugyan kevesebbet fogyasztanak, mégis több bevételt hoznak. Ebben is egyensúlyt kell teremteni. Az úgynevezett túlturizmus jelensége viszont még egyáltalán nem fenyegeti az országot.

Csónakázás bambuszon. Fotó: Antoine Lorgnier

– Ön 2018-ban, tehát éppen a koronavírus-járvány kirobbanása előtt hívta életre a nemzetközi kezdeményezést a globális turizmus válságállóságának kezelésére. Rossz előérzete volt?

Az ágazat mindig is arról volt ismert, hogy rendkívül változékony, illetve sérülékeny. 

Különösen igaz ez az olyan szigetországokra, mint Jamaica, melyet állandó hurrikánok sújtanak. 

Fotó: Angelo Cavalli

De említhetnék olyan kihívásokat is, mint a 2008-as gazdasági világválság, a terrorizmus, amely már az egész világot fenyegeti, a háborúk, vagy újabban a kiberbűnözés. Tudja, a karibi térséget 2017-ben a történelem három legpusztítóbb hurrikánja tarolta le. Barbuda szigete lényegében megsemmisült. Dominika GDP-jének 80 százalékát, Puerto Rico 60 százalékát veszítette el. És akkor még ott vannak a földrengések. Szóval feltettem a kérdést: mit tehetünk azért, hogy felkészüljünk ezekre, legalább enyhítsük a károkat, továbbá minél gyorsabban talpra álljunk? 2018-ban hívtuk életre az első központot Jamaicában, amelyet újabb követett Kenyában, majd tovább bővültünk Jordániában, az Egyesült Királyságban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Argentínában, és szeretnénk még nyitni Japánban, Botswanában, Chilében és más országokban is. A cél az, hogy év végére minden földrészen legyen egy intézményünk. 

Mert biztosan állíthatom, hogy nem a Covid–19 volt az utolsó csapás. 

Hogy mást ne mondjak, az elefánt a porcelánboltban most a klímaváltozás. Ha bármikor is kétségeink voltak fenyegetéséről, hatásai mára egyértelműek.

Borítókép: Edmund Bartlett jamaicai turisztikai miniszter. (Fotó: Havran Zoltán)