Az elmúlt időszakban példátlan számú gyilkosságot és robbantást követtek el Svédországban az ottani országos rendőrfőkapitány bevallása szerint. A példátlan erőszakhullám közvetlen felelősei azok a bandák, amelyek a fegyver- és kábítószerpiac ellenőrzéséért vívnak napi szintű háborút a svéd utcákon. Az ország számára egyre komolyabb kihívást jelent a döntően migránshátterű kiskorúak bűnbandákba történő beszervezése.
A helyzet ma már olyannyira súlyos, hogy a svéd rendőrség országszerte több mint hatvan – általában migránsok által lakott – no-go zónát azonosított, ahol a bűnbandák ellenőrzik az utcákat. Emlékezetes, hogy az akkori Index szerzője, Földes András Soros György és a svéd állam pénzén írt 2016-os riportjában még arról számolt be, hogy „a no-go zónában töltött nap után már csak abban voltam biztos, hogy fogalmam sincs, mit jelent a no-go zóna”.
Nos, úgy tűnik, a svéd rendőrség viszont nagyon is jól tudja, mit értenek ezalatt.
Leginkább az ország délkeleti és délnyugati területein fekszenek az úgynevezett különösen sérülékeny területek.
2018 és 2023 júniusa között összesen 1971 fegyveres lövöldözésre került sor, ami napi egy körüli átlagot jelent. Ezen esetek nagyjából harmadára pedig Stockholmban került sor.
A lőfegyver által okozott halálesetek száma az elmúlt öt év közül messze a tavalyi esztendőben volt legmagasabb, az említett szeptemberi gyilkossághullám tehát sajnos nem előzmény nélküli jelenség.
Ami az elkövetők személyét illeti, a 2017 és 2021 között lőfegyveres erőszakért letartóztatottak közül átlagban húszból tizenhét személy migrációs hátterű. Konkréten közel-keleti, balkáni és afrikai gyökerűek, és no-go zónákban élnek.
Az elkövetési módok ugyanakkor feltűnő módon megváltoztak az idei évre, a korábbi években ugyanis még elsősorban személyek, idén azonban már nagy számban épületek voltak a támadások célpontjai. Azaz több esetben az eredeti célpont rokonaira, illetve azok lakóhelyére is kiterjesztették a fegyveres akciókat. Ráadásul az elkövetők életkora is jellemzően alacsonyabb, egyre fiatalabb személyeket szerveznek be a bűnbandák.
Nem mellékesen
2018 és 2023 júniusa között összesen 590 robbantásra került sor Svédországban.
Ez azt jelenti, hogy hetente nagyjából két ilyen bűncselekmény történt. A tendencia itt is egyértelműen növekvő, idén már az első fél évben többször robbantottak, mint tavaly az egész év leforgása alatt. Fontos tény, hogy ezek a leszámolások sokszor az ártatlan kívülállók számára még komolyabb fenyegetést jelentenek, mint a szintén elszaporodott lövöldözések.
A fegyveres bandák közül immár nem a kilencvenes években domináns motorosok, illetve az úgynevezett jugoszláv hátterűek a legveszélyesebbek és a legnagyobbak, hanem a no-go zónákban szerveződő csoportok.
Az ezeket alkotó személyek a sikertelen integráció élő bizonyítékai, akik professzionálisan használják a modern, nehezen követhető kommunikációs csatornákat, és ezáltal a csempészetben is szintet léptek „elődeikhez” képest. A kokaint Dél-Amerikából, a fegyvereket jellemzően a Balkánról szerzik be. Helyi becslések szerint immár közel száz, jelentős tűzerővel és komoly anyagi eszközökkel rendelkező, jellemzően a no-go zónákat elfoglaló bűnbanda működik Svédországban.
Közülük ráadásul immár olyan irányítók is kiemelkedtek, akik ügyesen használják multietnikus hátterüket. Az ország legismertebb kábítószer-kereskedője, Rawa Majud, a „kurd róka” például Irakban született, kurd nemzetiségű, de svéd–török állampolgár. Számos robbantás és leszámolás megrendelője, jelenleg állítólag Törökországban tartózkodik, és a távolból folytatja a szervezete vezetését.
A svéd kormány idén már több szigorító törvénymódosítást is végrehajtott, de a szeptemberi lesújtó gyilkosságok komoly kétségeket ébresztenek azzal kapcsolatban, hogy megállítható-e még az erőszakhullám.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
