Nem mellékesen
2018 és 2023 júniusa között összesen 590 robbantásra került sor Svédországban.
Ez azt jelenti, hogy hetente nagyjából két ilyen bűncselekmény történt. A tendencia itt is egyértelműen növekvő, idén már az első fél évben többször robbantottak, mint tavaly az egész év leforgása alatt. Fontos tény, hogy ezek a leszámolások sokszor az ártatlan kívülállók számára még komolyabb fenyegetést jelentenek, mint a szintén elszaporodott lövöldözések.
A fegyveres bandák közül immár nem a kilencvenes években domináns motorosok, illetve az úgynevezett jugoszláv hátterűek a legveszélyesebbek és a legnagyobbak, hanem a no-go zónákban szerveződő csoportok.
Az ezeket alkotó személyek a sikertelen integráció élő bizonyítékai, akik professzionálisan használják a modern, nehezen követhető kommunikációs csatornákat, és ezáltal a csempészetben is szintet léptek „elődeikhez” képest. A kokaint Dél-Amerikából, a fegyvereket jellemzően a Balkánról szerzik be. Helyi becslések szerint immár közel száz, jelentős tűzerővel és komoly anyagi eszközökkel rendelkező, jellemzően a no-go zónákat elfoglaló bűnbanda működik Svédországban.
Közülük ráadásul immár olyan irányítók is kiemelkedtek, akik ügyesen használják multietnikus hátterüket. Az ország legismertebb kábítószer-kereskedője, Rawa Majud, a „kurd róka” például Irakban született, kurd nemzetiségű, de svéd–török állampolgár. Számos robbantás és leszámolás megrendelője, jelenleg állítólag Törökországban tartózkodik, és a távolból folytatja a szervezete vezetését.
A svéd kormány idén már több szigorító törvénymódosítást is végrehajtott, de a szeptemberi lesújtó gyilkosságok komoly kétségeket ébresztenek azzal kapcsolatban, hogy megállítható-e még az erőszakhullám.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
